Csak néhány adat az elmúlt évek eseményeiből: 2004-ben cunami sújtotta Délkelet-Ázsiát, 230 ezer halálos áldozatot követelve. 2005-ben a Katrina 1800 embert ölt meg New Orleansban, 2007-ben a Kyrill orkán 47 halálos áldozatot követelt Németországban, 2010-ben az Eyjafjallajökull vulkán négy hétre lebénította Európa légiközlekedését, 2012-ben a Sandy 110 ember halálát okozta, és a fukushimai katasztrófa képei is megrázták az egész világot. Hazánkban 2006. augusztus 20-án csapott le egy vihar, amelynek következtében hárman meghaltak és közel 300-an megsérültek, a most márciusi hóvihar pedig katasztrófahelyzetet okozott az országban.
A természeti katasztrófák sokasodására igazából nincsen magyarázat. Egyesek azzal ütik el a dolgok élét, hogy eddig is előfordultak hasonló kataklizmák, csak nem létezett a maihoz hasonló megfigyelési rendszer, mások szerint a klímaváltozás tehető felelőssé mindenért, míg akadnak, akik bizonyítottnak látják, hogy ezek az események valóban sokasodnak, sőt, egyre pusztítóbbá válnak.
A szakemberek szerint a természeti katasztrófák az Egyesült Államokat fenyegetik leginkább, Észak-Amerikában valamennyi, időjárással összefüggő esemény előfordulhat, és sajnos elő is fordul. Egy tanulmány kimutatta, hogy az elmúlt 30 évben az extrém időjárási képződmények száma – mint például forgószél, áradás, aszály – megötszöröződött. Az egy adott évben lecsapó súlyos viharok száma 50-ről 100-150-re nőtt 2011-ben – csak ezek 26 milliárd dolláros kárt okoztak a tengerentúlon. Ez a kárérték kétszer akkora, mint 2010-ben, pedig már az is rekordévnek számított. A tavalyi nyáron Oklahoma, Kansas, Nebraska és Arkansas államok elkeserítő látványt nyújtottak: mindenütt elszáradt növényeket, kiszáradt tavakat, és a hőségtől és szomjúságtól szenvedő állatokat lehetett látni. A szakértők az ország felét szárazságtól sújtottnak nyilvánították, ilyenre legutóbb 50 évvel ezelőtt volt példa. A csapás következtében közel 50 százalékkal nőtt a kukorica ára, illetve hiány volt tapasztalható a többi takarmánynövényben is, ami maga után vonta a húsfélék drágulását is. A következmények nem korlátozódtak csak az országra, mert az amerikaiak a világ legnagyobb takarmányexportőrei. Kína, Kanada, Mexikó és Japán is megérezte a válságot, ők ugyanis a legnagyobb gabona-, kukorica- és szójafelvásárlók.