Múlt heti cikkünkben arról írtunk, hogy Szabó Marcel zöldombudsman vizsgálatot indított az emberi embriószövetek kozmetikai és élelmiszer-ipari felhasználásával kapcsolatban. Bár szó sincs arról, hogy az abortált embriók (pontosabban magzatok – ugyanis a terhességmegszakítások a 8. hét után következtek be) bizonyos sejtjei belekerülnének ezekbe a termékekbe, a szóban forgó technológia mégis bőven vet fel etikai és fogyasztóvédelmi kérdéseket. A módszer lényege, hogy az abortált magzatokból kinyert sejteket halhatatlanná teszik és tovább szaporítják, majd ezt a sejtvonalat egyfajta fehérjegyárként használva olyan receptorokat állítanak elő, amelyeken az élelmiszeriparban kifejlesztett molekulákat tesztelik (például, hogy mennyire intenzív ízhatást fognak kiváltani a fogyasztókban). A kozmetikai termékek esetében pedig az emberi bőr „fiatalságáért” felelős kollagént is termeltetnek az ilyen sejtvonalakon keresztül.
Egy olvasónk, a gyógyszerkutatóként dolgozó Szántai-Kis Csaba a cikk megjelenését követően arra hívta fel a figyelmünket, hogy az általunk említett sejtvonalon túl (HEK293) legalább húsz olyan sejtvonalat használnak a tudományos világban, amelyek abortált magzatokból származnak (az embrionális őssejtvonalakat nem számítva, amelyekből több mint 200 létezik, és amelyeknél az embrió célzott elpusztítása többnyire a technológia része). Ezeket védőoltások előállításához is használják. Például a Magyarországon is forgalomban lévő, Priorix nevű, rubeola elleni oltás egy MRC-5 nevű sejttenyészetben szaporított, gyengített rubeóla-vírustörzset tartalmaz. Ezt a technológiát használják a hepatitis A és a bárányhimlő elleni – Európában kapható – oltásoknál is. A sejtvonalak előállításánál – a rendelkezésre álló információk alapján – a magzat abortálása nem tudományos célból történt, hanem az anya döntése nyomán, vagy egészségügyi okokból.
A kutató arra is felhívta a figyelmünket, hogy a Vatikán 2005-ben, XVI. Benedek pápa idején tudományos és etikai alapon készített állásfoglalást adott ki a témában. A dokumentum egy amerikai katolikus közösség vezetőjének levelére született válasz, aki azt kérdezte, hogy a pápa szerint megtagadható-e a kötelező gyermekoltás, amennyiben az oltóanyag előállítása abortumokhoz köthető.
2013. 03. 29. (XVII/13)
