hetilap

A Gázai övezetben jelen pillanatban nem Obama elnök múlt heti látogatása a legfontosabb téma, hanem, hogy lesznek-e általános palesztin választások.
– Nem lesznek, és ezért csak és kizárólag a Fatah (a Ciszjordániát kormányzó, Izrael államot elismerő mérsékelt palesztin szervezet – a szerk.) tehető felelőssé. Hiába lenne égető szükség arra, hogy egyesüljön a Gázai övezet és Ciszjordánia, illetve tisztújítás legyen a PFSZ-en (Palesztin Felszabadítási Szervezet) belül, egyszerűen nem tudunk tárgyalni velük, amíg a tagjainkat minden indoklás nélkül börtönzik be és tartják fogva. Jelen pillanatban úgy gondoljuk, hogy ameddig nem kapunk garanciákat a választások tisztaságára, és nem tekint minket teljes rangú partnernek a Fatah, addig nem tartjuk meg a választásokat.
Egyiptomban most áprilisban lesznek parlamenti választások. Az általam megkérdezett Fatah-képviselő szerint arról van inkább szó, hogy a Hamasz arra vár, milyen eredményt ér el a Muzulmán Testvériség egyiptomi fiókja, mielőtt komoly politikai lépéseket tesz.
– Úgy gondolom, ha Isten is úgy akarja, a Szabadság és Igazság Pártja (az egyiptomi kormánypárt – a szerk.) győzni fog. Tévedés azonban, hogy erre várnánk. Bár a Hamasz és a jelenlegi kormányzat között valóban jobb a viszony, mint bármikor is volt, azért a palesztin belügyek csak-­­is a palesztin népre tartoznak. Tehát az, hogy tartunk-e választásokat vagy nem tartunk, nem attól függ, hogy mi lesz a választások eredménye Kairóban, hanem attól, hajlandó-e partnerként kezelni bennünket a Fatah.
Egyiptom a jelek szerint partnerként kezeli Önöket a tavaly novemberi légiháború óta. (Egyiptom oszlopos szerepet vállalt a tűzszüneti tárgyalásokban Izrael és a Hamasz-kormányzat között – a szerk.) Az övezetben jelenleg alig tapasztalható áramkimaradás, a benzinhiány is ritka. A rafahi határon pedig kamionok százai várakoznak, melyek be is jutnak az övezetbe.
– Igen, Egyiptom stratégiai partnerként kezel bennünket, jó a viszonyunk jelenleg Kairóval. A Mubarak-rezsim közvetítésével folytatott tárgyalásaink sorra kudarcba fulladtak, mivel egyértelműen negatívan álltak a Hamaszhoz, azt feltételezve, hogy terrorszervezet vagyunk. Folyamatosan megváltoztatták a szerződéseket, kihagytak pontokat vagy átírtak. Így nem lehetett tárgyalni. Az új kormány azonban tiszta lappal és partnerként tárgyal velünk.
Mivel a cionista entitás még mindig blokád alatt tartja a Gázai övezetet, gyakorlatilag Egyiptomon múlik, hogy lesz-e humanitárius válság. Jelenleg azonban az alapvető élelmiszerek, a földgáz és a benzin kérdése megoldódott az egyiptomi segítségnek köszönhetően.
Mindeközben folyamatosan árasztják el az alagutakat a rafahi határon, melyek eddig ellátták építőanyaggal, benzinnel és persze fegyverrel az övezetet. Az általunk megkérdezett rafahi alagúttulajdonosok arra panaszkodnak, hogy az egyiptomi hatóságok a Hamasz-kormánnyal együttműködve csak a magánkézben lévő kereskedelmi ala­­gutakat számolják fel, a kormányzatiakat nem.
– Az alagutakon keresztül rengeteg kábítószer, például Tramadol (mesterséges morfium – a szerk.) érkezik a Gázai övezetbe. Ezek az alagútlezárások azért szükségesek, hogy megvédjük a palesztin fiatalokat, és megakadályozzuk ennek a ragálynak az elterjedését. Az a tervünk, hogy idővel minden alagutat felszámolunk, és az egyiptomi kormánnyal együttműködve megnyitjuk a rafahi határátkelőt.
Született erről már megegyezés Kairóval? Mikorra várható a rafahi határátkelő megnyitása a civil és a kereskedelmi forgalom számára?
– Hivatalos megállapodás még nem történt, de ezen dolgozunk. Amint döntés születik erről, mindkét oldal ki fog adni egy közleményt.
Kairó már két hadműveletet is indított, hogy megtisztítsa a Sínai-félszigetet a „terrorista sejtektől”. Az általunk megkérdezett szauárka beduin törzsi vezetők szerint palesztin fegyveresek követték el a tavalyi merényletet az egyiptomi kiskatonák ellen.
– Ez csak vádaskodás. A Hamasz nem avatkozik bele Egyiptom belpolitikájába. Elképzelhető, hogy vannak szélsőséges terrorcsoportok a Sínai-félszigeten, de a Gázai övezet kormányzata semmilyen kapcsolatban nem áll velük, és nem is támogatja őket.
A Murszi elnök megválasztásáig kormányzó Legfelsőbb Katonai Tanács azzal vádolta ezeket a terrorszervezeteket, hogy az alagutakon keresztül azonnal visszatérnek a Gázai övezetbe, amint mozgósítják a hadsereget ellenük. Ez azért segítségnyújtás.
– Ha egy konkrét példát mond, akkor tudok érdemben válaszolni a kérdésére, mert addig ez nem más, mint hipotézis. Amennyiben bűnözők vagy terroristák lépnek be a Gázai övezetbe, a palesztin rendőrség vagy a titkosszolgálat fellép ellenük, és letartóztatja őket. A kormány rendet tart a térségben, nem garázdálkodnak fegyveres csapatok.
A tavaly novemberi légiháborúban olyan rakétákat is bevetettek, melyek elérték Tel Avivot. Az izraeli sajtó iráni fegyveradományokról beszél. Kapnak fegyvereket Teheránból?
– A cionista entitás M16-os amerikai fegyverekkel, amerikai vadászgépekkel harcol. Ha ők kaphatnak fegyvereket a világ minden tájáról, mi miért ne fogadhatnánk el fegyvereket a mi szövetségeseinktől? Háború van, ezt ne felejtse el, minden segítséget, amit a palesztin népnek ajánlanak, el kell hogy fogadjunk.
Ezt igennek veszem. Azt mondja, hogy háború van. Egészen pontosan mi a Hamasz célja?
– A Hamasz továbbra sem tárgyal a cionista entitással, továbbra sem ismerjük el államkénti létezését, és nem mondunk le egyetlen négyzetcentiméternyi palesztin földről sem. A tárgyalások nem vezetnek semmilyen eredményre a megszállókkal: hiába egyezik meg valamiben velük Abu Mázen (Mahmúd Abbász palesztin elnök Ciszjordániában – a szerk.), nem hagyják abba a telepek építését, a palesztinok bebörtönzését. Jelenleg többen is éhségsztrájkolnak a börtöneikben, mert a fogolycsere (Gilád Salit izraeli katona elengedéséért több száz palesztin foglyot engedett szabadon Izrael – a szerk.) után a megszállók újra letartóztattak sokat azok közül, akiket szabadon engedtek. A Hamasz harcol a palesztinok érdekében.
Mahmúd Abbász és a Fatah kétállamos megoldást szeretne, ezt a nemzetközi közvélemény, többek között az Egyesült Államok is támogatja. A kérdés az, hogy milyen határok szerint jöhetne létre a független palesztin állam és milyen feltételekkel.
– A megszállók Jeruzsálemet akarják, illetve hogy ismerjük el őket és azt, amit Palesztinával műveltek. Láthattuk, hogy a Fatah mindenbe belemenne, a tárgyalások nyilvánosságra kerültek. A Hamasz álláspontja a következő: készek vagyunk elfogadni az 1967-es határokat, Izrael állam elismerése nélkül.

ÚJABB RAKÉTÁK

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek