Januártól az iskolák állami fenntartásba vétele miatt jobbára az önkormányzatokra hárult az intézmények működtetésének feladata. Mégpedig úgy, hogy ezentúl egy fillér plusz pénz nélkül, saját büdzséből kell kigazdálkodniuk a helyi iskolák üzemeltetését, aminek része a gyermekétkeztetés is. Az iskolák szakmai költségeit a KIK (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ) állja, a működtetést az önkormányzat, aminek következtében vérre menő viták folynak az iskolákban arról, hogy például a köztes területnek számító folyosókra ki fizesse a villanykörtét. Az alkalmazottak bére eddig átlagosan a kiadások 80 százalékát vitte el, most a dolgozókat is szétosztják profil szerint, s a költségek megfelelő hányadát az – amúgy is megtizedelt bevételekkel rendelkező – önkormányzatoknak kell állniuk.
„A forrásszűke miatt egyre elterjedtebb gyakorlat, hogy az iskolákban közmunkások takarítanak és osztják az ételt, mert a pénztelen önkormányzatok minimális alkalmazotti létszámmal oldják meg a feladatokat és a közfoglalkoztatásra külön keretet kapnak” – mondja Gyuricza Ákos dietetikus. Megjegyzi: sokszor még a mosogatás feltételei sem adottak, és van olyan iskola, ahol feleannyi tányér van, mint amennyi gyerek, mert nincs elég hely a konyhaeszközök tárolására. A fenntartóváltás mindenhol egy újraengedélyeztetési folyamatot jelent a szakhatóságoknál, ami a jelenlegi viszonyok között megnehezíti az átállást.
„A közétkeztetés egy állam által vállalt feladat, de nem kötelezettség. Ezért az állam csak hozzájárul a költségekhez, az ételek előállításához: idetartoznak a bérek, társüzemi szolgáltatások, infrastruktúra, eszközbeszerzés, rezsi stb.” – állítja a dietetikus. Az ételek alapanyagának költségét viszont a szülők, vagy helyettük – rászorulók, nagycsaládosok esetén – az önkormányzat fizeti. Ebből kifolyólag a térítési díj – azaz a nyersanyagár – nagyságát az önkormányzat lehetőségei is behatárolják, hiszen számos olyan szegény település van Magyarországon, ahol szinte minden kisdiák az ingyenes vagy kedvezményes kategóriába esik. A hírek szerint idén 50 százalékkal emelik az ételek előállítására vonatkozó állami hozzájárulást – bár az általunk kérdezett iskolák erről nem tudtak –, feltételezhetően azért, hogy az állam némileg kompenzálja az iskolaműködtetéssel leterhelt önkormányzatokat. Ilyen körülmények között kizárt, hogy ezt a plusz pénzt alapanyagra tudnák fordítani.
2013. 03. 14. (XVII/11)
