Legkevesebb három külön szálon zajlanak a Közel-Keleten a kiberhadászati események. Az évtizedes múltra visszatekintő kormányzati hírszerző akciók mellett öntevékeny, globális csoportok – például az Anonymous – és harmadik félként vallási vagy nemzeti színezetű csapatok is beszállnak az ellenfél aprításába.
A legnagyobb médianyilvánosság az első két kategóriának jut. Nemrégiben a teljes világsajtót bejárta a hír, hogy az Anonymous csoport korábbi fenyegetéseit beváltva számos izraeli kormányzati és civil célpontra „lecsapott”. Az akciót a hackerek sikeresnek könyvelték el: feltörték az izraeli rendőrség, az Izraeli Központi Statisztikai Hivatal, a Miniszterelnöki Hivatal, az Oktatási és Védelmi Minisztérium, az Izraeli Biztonsági Hatóság és számos izraeli bank honlapját is. Emellett hozzáférést nyertek 19 ezer izraeli állampolgár Facebook-oldalához, majd nyilvánosságra hozták ezeknek a felhasználóknak az e-mail címeit és jelszavait.
A hackerek állítják, hogy az összehangolt akció keretében mintegy 60 millió önálló támadást indítottak, és közel 3 milliárd dolláros kárt okoztak a zsidó gazdaságnak. A csillagászati számoknak némiképp ellentmond, hogy a megtámadott honlapokat rövid idő alatt helyreállították, és az izraeli kiberbiztonságért felelős hivatal úgy nyilatkozott: az Anonymous nem rendelkezik akkora tudással, hogy komoly károkat tudna okozni az infrastruktúrában, és ez az akciójuk is mindössze arra volt elég, hogy bekerüljenek a hírekbe.