A teljes népességfogyás egyébként 387 ezer volt az utóbbi évtizedben, ám ezt a tendenciát a nemzetközi vándorlás egyharmadával ellensúlyozni tudta. A bevándorlás és az elvándorlás egyenlege ugyanis az évtized túlnyomó részében pozitív volt Magyarországra nézve – mondta el a Heteknek Kruchina Vince, a KSH osztályvezetője (képünkön). Az időszak elején – elsősorban a szomszédos országokból – többen telepedtek át, mint ahányan a kitelepedés szándékával elhagyták az országot. Az Európai Unió munkaerőpiacának megnyílása és a 2008-as gazdasági válság következtében azonban a kivándorlás intenzívebbé vált, a döntően magyar nemzetiségű lakosság bevándorlása pedig mérséklődni kezdett.
A KSH adatsoraiból csupán két pozitív tendenciát lehet kiemelni: az iskolázottság, illetve a lakásviszonyok javulását. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya ugyanis 10 év alatt 12,6-ról 19 százalékra, míg az érettségizettek aránya 38,2-ről 49 százalékra nőtt. A másik pozitív tendencia talán az, hogy a válság ellenére is több a lakás, és így a fogyó népesség kényelmesebb körülmények között élhet.
Az adatok szerint 2001-ben 269-en laktak 100 lakásban, most pedig 248-an. A statisztika mögött azonban megdöbbentő egyedi adatok is meghúzódnak: például a legzsúfoltabb magyarországi háztartásban egy fedél alatt huszonkilenc ember él együtt.
2013. 04. 04. (XVII/14)
