hetilap

A mai angol társadalomról adott újszerű képet a BBC-n keresztül 2011-ben lefolytatott online kérdőíves kutatás, melyben 160 ezer válaszadó vett részt. A Népszabadság által is ismertetett felosztás elveti a felső, közép- és alsó osztály tradicionális hármasát, s helyette hét osztályra bontja az angol társadalmat, olyan szempontok mentén, mint például lakossági megtakarítások, lakástulajdon, kapcsolathálók jellege vagy szabadidő-eltöltési szokások. A szakemberek szerint az emberek helyzetét ma nemcsak a képzettség, foglalkozás és anyagi helyzet határozza meg, sokkal inkább az ezzel ma már kevésbé szorosan összefüggő társadalmi, kulturális és gazdasági szempontok.

A hét osztály tetején a szűk, privilegizált „elit” található, amely a lakosság 6 százalékát adja, és legalább 140 ezer font (körülbelül 50 millió forint) spórolt pénzzel, széles körű kapcsolati hálóval és élvonalbeli egyetemi diplomával rendelkezik. A másik pólus a bizonytalan egzisztenciájú legszegényebb réteg, a társadalom 15 százaléka, akinek évi nettó fizetése 8000 font (2,85 millió forint), legfeljebb 800 font megtakarítása van, és egyharmaduk diplomás. A társadalom tartóoszlopa a 25 százalékot kitevő, biz­tos egzisztenciával rendelkező hagyományos középosztály, évi közel 17 millió forintnyi családi jövedelemmel és kifinomult ízléssel. Ezt követi a „technikai középosztály”, amely anyagilag jó helyzetben van ugyan, de kulturális érdeklődés és kapcsolatrendszer tekintetében elmarad a fölötte állóktól. Az alatta lévő „új, feltörekvő munkásosztály” ezzel ellentétes módon kulturális és kapcsolati téren viszonylag pozitívan áll, de anyagi helyzete labilis. Ezt követi a jellemzően az idős korosztályból álló „klasszikus munkásosztály”, melynek harmincas éveit taposó utódai már köztes helyzetűek: jellemzően a szolgáltatóiparban dolgoznak, jelentős részük többgenerációs bevándorló.

„A brit kutatással kapcsolatban három tényezőt érdemes kiemelni. Egyrészt az angol társadalom hagyományos módon az önképében és az intézményes rendjében is egy osztálytár­sadalom. A magyarokban nincsenek ilyen, in­tézményesült osztályokhoz kötődő elvárások” – mondta el érdeklődésünkre Krémer Balázs szociológus. A gondolkodásmódot illusztrálandó megemlítette: egyszer egy angol professzorral járta a hazai cigánytelepeket, aki elegáns öltönyt és tottenhames sálat viselt, és a kérdésre, miszerint ennek a klubnak a drukkere-e, azt felelte: „A futball az a művészeti ág, amelyben a munkásosztály a legmagasabbra vitte.”

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek