hetilap

Az Országos Méhészeti Egyesület szaktanácsadója, Árgyelán János szerint az idei téli méhpusztulás az egész magyar méhállomány húsz százalékát érintette. A szakember lapunknak rámutatott, Magyarországon a legnagyobb a fajlagos méhsűrűség az Európai Unióban: 2010-ben 1 millió, 2012-ben pedig több mint 1,2 millió méhcsaládot tartottak nyilván, így a méhpopuláció sűrűsége meghaladja a 11 családot négyzetkilo­méterenként. A hivatalos statisztikák szerint a magyar méhészet a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 1 százalékát, azaz mintegy 22,3 milliárd forintot tett ki tavaly, az állattenyésztésnek körülbelül 3 százalékát adja. A méhészeti ágazat jelenleg mintegy 18-20 ezer család megélhetéséhez nyújt kiegészítő vagy fő jövedelemforrást. Így közvetve hozzájárul a vidék népességmegtartó képességéhez. Emellett az ágazat kiváló minőségű méhészeti termékekkel látja el mind a belföldi piacot, mind pedig az Európai Unió többi tagállamának piacát – mutat rá a Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye a méhészet hazai gazdasági adataira. Árgyelán János szerint a 20 százalékos pusztulás mellett az áttelelt családok egyharmada annyira legyengült, hogy inaktívvá vált a tavaszi időszakban – ezen családok megmentése a fő feladata a méhészeknek, így a mézhordás időszakában ezeket ki kell hagyni a termelésből. Ugyanakkor, ha kevesebb a méh, kevesebb a beporzás.

A szak­tanácsadó szerint nehéz ugyan megbecsülni a méhek termésnövelő munkájának pontos értékét, de optimális viszonyok között 20-30 százalékos termésnövekedést is köszönhet a mezőgazdaság a méhészetnek. A méhek esetében egy család a májusi időszakban akár a hatvanezres létszámra is felduzzadhat, így ha az egymilliós családszámot vesszük alapul, akkor egy döbbenetes számadatot kapunk: Magyarországon hatvanmilliárd egyed serénykedik az ágazatban.

A Magyar Gyümölcs­termelők Szövetségének elnöke, Csizmadia György szerint a modern kertészetet elképzelni sem lehet méhészet nélkül. A méhek pusztulása már most érezteti hatását a gyümölcs termésátlagában, bár ennek felismeréséhez nagy szakértelem szükséges – állítja az elnök. A termelők a tavaszi virágzás utáni terméskötés elmaradása indokaként általában a fagyra hivatkoznak, de a komoly szakembe­rek egyre aggódóbban figyelik a néma gyümölcsösöket. Ha ugyanis nincs meg a tavaszi alapzsongás, egy termelő azon­nal tudja, nem lesz termés, vagy csak nagyon kevés. „A tudatos kertészek jó kapcsolatot ápolnak a méhészekkel, és a szakmai együttműködésük is aprólékos és egymásra figyelő kell, hogy legyen minden területen. Nem használunk olyan sze­reket, ami árt a méheknek, nem permetezünk, amikor a közelben méhészek vannak, sőt még a szántóföldi kultúrákban is igyekszünk partnerséget kialakítani. Erre jó példa a repce vetése, mert a méhészek és a gyümölcstermelők is pontosan ismerik azt a tényt, hogy a repce virága olyan a méhek számára, mint a kábítószer, a méhek bezsongnak tőle és csak azt hajlandók gyűjteni, így ha egy gyümölcsös közelében van repceföld, annak már meszeltek” – magyaráz­za az elnök.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek