A hazai munkaügyi központokban 620 ezer nyilvántartott álláskereső mellett 142 ezer volt a bejelentett üres álláshelyek száma a Nemzeti Munkaügyi Hivatal legutóbbi, márciusi adatai szerint. Az arány sokkal rosszabb szokott lenni: ezúttal a regisztrált álláskeresők 6-700 ezres megszokott tömege mellett, feltűnő módon, egy hónap alatt 23 ezerről közel hétszeresére nőtt az új munkahelyek száma, melyeknek fele márciusban betöltetlen maradt. Üröm az örömben, hogy ezen új munkahelyek 92 százaléka úgynevezett támogatott munkahely volt, mivel havi mindössze 11 ezer körül stagnál az államilag nem támogatott új álláshelyek száma.
A statisztika meglehetősen szépíti a valóságot, hiszen a támogatott új munkahelyeket egyrészt a közfoglalkoztatás teszi ki, ezen belül új álláshelyként jelenik meg például a közszférában foglalkoztatottak közmunkásokra való lecserélése is. Ugyanígy a támogatott körbe tartozik a frissen elbocsátottak egyéves továbbfoglalkoztatását lehetővé tevő munkahely-megőrzési támogatás is, amit rengeteg munkaadó igénybe vesz.
A 620 ezer álláskeresőn belüli arányok nagyjából állandóak: 52 százalék férfi, 16 százalék pályakezdő fiatal volt. A tartós, azaz több mint egy éve nyilvántartott munkakeresők száma közel 30 százalékot tett ki. Az érintettek több mint fele, 328 ezer álláskereső nem volt jogosult semmilyen pénzbeli – álláskeresési vagy szociális – ellátásra, továbbá az összes nyilvántartott munkanélküli felének semmilyen szakképzettsége nincs. A munkaügyi szakemberek a versenyképes szakképzettséget és a megfelelő, „lepapírozott” háttértudást, azaz nyelvismeretet, számítógépes tudást emelik ki elsődleges elhelyezkedési feltételként. Máig jellemző, hogy a betöltetlen állások több mint 85 százaléka nem jelenik meg a hirdetési piacon, tanácsos inkább a cégek honlapjait vagy az állásbörzék kínálatát böngészni. Hagyományosan legjobb a helyzet Budapesten és Győr-Moson-Sopron megyében – itt van a legtöbb nem támogatott új munkahely –, és a legrosszabb Szabolcsban és Borsodban, ahol a legtöbb álláskereső van. A munkanélküliségi ráta az előző negyedévben 11,6 százalékos volt, ami megfelel az uniós átlagnak.
2013. 05. 10. (XVII/19)
