hetilap

Miközben Magyarországot közhelyszerűen termálvíz-nagyhatalomként emlegetjük, a geotermikus energia aránya a hazai energiamérlegben mindössze 0,29 százalék, míg az Európai Unió egyéb, kedvezőtlenebb geotermikus adottságokkal rendelkező tagállamaiban ez az arány már évekkel ezelőtt meghaladta az 5,5 százalékot. A termálvíz energetikai célú felhasználásában a fóliás és üvegházi kertészek járnak élen – a 3500 hektáron zajló termelés 6-8 százalékában ezzel a technológiával fűtenek. A termálvíz-hasznosításnak, az új – mind mezőgazdasági, mind lakossági – fűtési rendszerek kiépítésének azonban eddig gátat vetett az a jogi szabályozás, amely szerint az energetikai célra kitermelt termálvizet vissza kellett táplálni. A parlamenti vitában ezzel magyarázta a kormányoldal, hogy miért kell megszüntetni a kinyert termálvízre vonatkozó – 2004-ben bevezetett – kötelezettséget.

Mivel Farkas Sándor, a mezőgazdasági bizottság megújuló energiával foglalkozó albizottságának elnöke megkeresésünkre nem kívánt nyilatkozni, arra nem kaptunk magyarázatot, mi volt az oka annak, hogy a kertészlobbi által egy évtizede szorgalmazott változtatást éppen most, sietve, még kormánypárti módosítókat is elutasítva nyomták át a T. Házon. Ez azért is érdekes kérdés, mert egy tavalyi kormányhatározat 2015. június 30-áig felmentést adott – mezőgazdasági hasznosítás esetén – a visszasajtolási kötelezettség alól azzal, hogy az illetékes miniszternek egy „árnyaltabb” szabályozást kell kidolgoznia azzal kapcsolatban, hogy mikor kell visszasajtolni a felhasznált termálvizet, illetve mikor lehet ez alól felmentést adni. Ez a szabályalkotás azonban nem történt meg, amit még Bencsik János, a Fidesz szakpolitikusa is sérelmezett felszólalásában.

„Gyakorlatilag azt látjuk, hogy önök megnyitják a terepet a pazarlás és a visszaélések előtt, és (…) nem kiskaput, hanem nagykaput nyitnak az oligarcha barátaik előtt” – hozakodott elő a kormányzati lépés egyik lehetséges magyarázatával Szél Bernadett, az LMP társelnöke, aki a környezetvédelmi aggályokat azzal a „rémképpel” igyekezett érzékeltetni, hogy a törvénymódosítás alapján a jövőben 800 ezer köbméter termálvíz kerülhet például a Tiszába.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek