Hatvanhat rákos beteg morfiumtúladagolásának gyanúja miatt 2011 őszén indult nyomozás az Uzsoki Utcai Kórházban. A 2005 és 2007 között történt halálesetek kivizsgálását nemrég bűncselekmény hiányában szüntette meg a Fővárosi Főügyészség. A rendőrségi vizsgálatot megelőzte egy orvosi szaklapban megjelent cikk, majd az ezt követő névtelen feljelentés a kórház ellen. Az írás Szándékos morfintúladagolás Magyarországon címmel jelent meg Márkus Attila, Németországban dolgozó orvos tollából a LAM (Lege Artis Medicinae) című orvosi szaklapban, az „Etikai dilemmák” rovatban.
A cikk szerint az egyik hazai kórházban, ahol a szerző korábban dolgozott, bevett gyakorlatnak számított, hogy a végső stádiumban lévő rákos betegeknek az orvosok a fájdalomcsillapításhoz szükséges morfinadag négy-ötszörösét adták be intravénásan, miáltal a betegek – pár hét vagy hónap helyett – pár napon belül meghaltak. Az orvosok döntéséről sem a betegeket, sem hozzátartozóikat nem tájékoztatták. „A beadott morfintól néhány órán belül kómába esett a beteg, és a növekvő morfinadagok mellett egyre jobban megjelent a morfin légzésdeprimáló hatása, ami néhány napon belül halálhoz vezetett. (…) A hozzátartozók előtt elhallgatták, hogy a látott mellékhatás a morfintúladagolás tünete. A morfinadás elkezdése után »műhibaként« kezelték, ha öntudatra ébredt a beteg. A betegnek esélye sem volt arra, hogy elbúcsúzzon a hozzátartozóitól, végrendelkezzen, vagy rendezze bármilyen hátrahagyott ügyét” – fogalmazott az orvos, leszögezve: az élet a fogantatástól a halálig tart, amit véleménye szerint joga van bárkinek végigélni. A morfininjekcióig terjedő élet hiányos élet.
A LAM szaklap Márkus Attila cikkével együtt szakmai-etikai és jogi kommentárokat is közzétett a „lassú eutanáziáról”, melyeknek egyike sem vonta kétségbe az orvosok „jó szándékát”. Simkó Csaba klinikus szerint azonban az orvosnak a beteg szenvedését kell enyhítenie, nem pedig a halálba segíteni őt. Szerinte a jól beállított erős opiátkezelés nem szabad, hogy a beteg tudatállapotát számottevően befolyásolja. Viszont rendszeres stratégiaként erélyes szedálást alkalmazni, pláne intravénásan, szerinte akkor is helytelen szakmailag, ha az érintettek ebbe beleegyeznek. Simkó szerint alapvető probléma az orvosok túlterheltsége, továbbá az, hogy hazánkban a palliatív (tüneti) kezelés – beleértve a fájdalomcsillapítást – egyetlen egyetemen sem kötelező tantárgy.
2013. 08. 30. (XVII/35)
