A 24. érettségi találkozón az egykori padtárs már a köszöntés után felindultan emlegeti, hogy mennyire rossz volt neki, amikor tizenöt éves korában senki nem ment el a születésnapi bulijára. „A gyerekkori bántások mélyen bevésődnek az áldozat tudatába, és az emlékük ugyanazt az érzelmi reakciót idézi elő hetven évesen is, mint egykor, hat, tíz vagy tizenhat évesen” – erősíti meg kérdésünkre Gyurkó Szilvia, az UNICEF magyarországi irodájának gyerekjogi szakértője. Ez a születésnaptéma amúgy valóban érzékeny pont. Angliában nemrég öngyilkosságot követett el egy kislány amiatt, mert az osztálytársai visszaigazolták ugyan a meghívását a Facebookon, de senki sem ment el az ünneplésére.
„Engem sokszor megvernek vagy kigúnyolnak, amiért rossz jegyet kaptam, és ezért én rosszul érzem magam az iskolában, otthon pedig sírok is. De anyukám azt mondja, ne foglalkozzak az ilyen gyerekekkel, mert ők azt hiszik magukról, hogy okosak, erősek, vagányok. Főleg akkor sírok otthon, amikor rotációs kapának hívnak, vagy nagyon megvernek. De még akkor is sírok, amikor egy másik osztályból egy fiú az osztálytársaimmal játszik, én meg nem játszhatok, vagyis kiközösítenek.” (5. osztályos fiú)
A szakemberek szerint a bántalmazás szó a magyarok többsége számára kizárólag verést jelent, holott bizonyítottan hasonló pszichés hatást vált ki például a csúfolás, a pletyka, a kiközösítés, a személyes holmik megrongálása vagy a levegőnek nézés. És megindul az ördögi kör, a célszemély önértékelése sérül, kapcsolatteremtő képessége, teljesítménye gyengül, könnyen elszigetelődik, s így a bűnbakképzés kiváló alanyává is válhat. Mindez pszichoszomatikus tüneteket (fej-, hát-, hasfájás, alvászavarok), sőt depressziót válthat ki a gyerekből, aki akár egy életen át viheti magával az áldozatszerepet, s adhatja tovább a saját csemetéjének is. A helyzetet súlyosbítja, hogy a felnőttek hajlamosak bagatellizálni az effajta sérelmeket, gyakran azért, mert maguk is tanácstalanok a megoldást illetően. Ennél már csak az a rosszabb, amikor maga a pedagógus segít rá a kiközösítésre, nyilvánosan megszégyenítve vagy kipellengérezve a gyereket, vagy éppen a szülő biztatja agresszív érdekérvényesítésre gyermekét.
2013. 10. 18. (XVII/42)
