hetilap

Ed Miliband munkáspárti vezető és David Cameron brit miniszterelnök között az elmúlt héten nyilvános párbaj alakult ki a brit médiában az energiaárakkal kapcsolatosan. Nemrég ugyanis a „Big Six”, azaz a hat legnagyobb energiaszolgáltató (British Gas, EDF, E.ON, npower, Scottish- Power és az SSE) átlagosan 8 százalékos áremelést jelentett be. A munkáspárt vezetője azonnal rávetette magát a témára, és múlt pénteken bejelentette, hogy „újra kell indítani a szétforgácsolódott energiapiacot”, egyszerűbbé kell tenni a számlákat, hogy a köznép is megértse az árazási módszert, és mindezek mellett 2015-től húsz hónapra befagyasztaná az energiaárakat. Sőt, megvádolta David Cameront azzal, hogy a háttérben lepaktált a nagy energiacégekkel, amelyek egyre emelik az áraikat, annak ellenére, hogy Cameron egyik választási ígérete volt az energiaárak csökkentése. A brit kormány is bejelentette, hogy éves szinten 50 fonttal fog csökkenni átlagban a háztartások energiaköltsége, és minden új háznál 1000 font támogatást kaphatnak azok, akik megfelelően szigetelnek, dupla üvegezést építenek be vagy megújuló energiával oldják meg a vízmelegítést.

A közvélemény azonban mindkét oldalt kritizálja. Cameron 50 fontos éves csökkentése mintegy 0,96 fontos heti csökkenést jelent a háztartásokban, ami érezhetően nem könnyíti meg az életüket. Miliband két év múlva elkezdendő húsz hónapos befagyasztott áraira pedig csak annyi reakció jött, hogy a háztartások legnagyobb része az áremelkedésre válaszul hosszú távú, helyenként akár ötéves fixáras szerződéseket kötött a szolgáltatókkal, így aztán számukra nem oszt, nem szoroz, hogy egyébként sem emelhetnek árat a cégek.

De vajon mennyire terhel meg egy átlagos brit családot a rezsiköltség? Egy Norwichban élő, kétgyermekes család a Hetek kérdésére elmondta, családi sorházban élnek, ahol a gázt, az áramot és a vizet kell fizetniük. A gázszámla havonta átlagosan 65 font (úgy, hogy a gázt csak főzésre használják, mivel elektromos fűtésük van), az áram 40 fontba kerül, a víz pedig 50 fontba. Ez 350 forintos árfolyammal számolva átlagosan körülbelül 55 ezer forintra jön ki. Eközben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint egy magyar háztartás csak a fűtésre átlagosan 42 ezer forintot költ. Egy másik megközelítés szerint: amíg egy brit háztartás a fogyasztási kiadásainak 9,2 százalékát költi rezsire, addig nálunk ez az arány 17,6 százalék. Minden-esetre a britek folyamatosan zárkóznak fel hozzánk: a Heteknek nyilatkozó család szerint két éve volt már egy kisebb növekedés, most viszont szolgáltatóik a gázt 12 százalékkal, az áramot pedig 10 százalékkal tervezik emelni.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek