Baksra igyekszünk: a Csongrád megyében található, 2200 lelkes zsáktelepülés gyönyörű tájvédelmi körzet szívében fekszik, és arról híres, hogy jelentős cigány kisebbségével együtt békében él és fejlődik. Olyannyira, hogy a község a sikeres fejlesztési és felzárkóztatási programjai miatt idén megkapta a Wallenberg-díjat. Ez itt nem Gyöngyöspata: Bakson egyszer sem engedtek gárdavonulást, mi több, a héttagú képviselőtestület egyik tagja cigány. Valami egészen ritka erős összetartás és közösségi szellem tapasztalható a falubeliek között, akik egységesen elutasítóak mindenfajta szélsőséggel szemben.
Tudni kell, hogy Csongrád megye egyetlen jelentős roma közössége itt él: a lakosság egyharmada cigány, mégis a bűnözési mutatók itt a legalacsonyabbak az egész kistérségben. Ettől függetlenül, pusztán a számottevő cigány jelenlét miatt a Jobbik is szívesen szervezkedne itt: az egyik falunapon idehívták Vona Gábort, a párt itt tartott volna taggyűlést. Teljes rémületben voltak a helyiek, de végül nem lett belőle semmi, miként korábban a masírozás és az ahhoz tervezett szoboravatás is sikeresen meghiúsult.
„Épp elég munka volt az itteniek békéjét megteremteni, nem hiányzik ide külső, bomlasztó erő” – vélekedik Búza Zsolt polgármester, akivel a falu egyik közösségi és információs centrumában, a Csillagházban beszélgetünk egy szombat délelőttön. A másik teremben gyerekzsivaj, javában folyik az adventi koszorúgyártás, karácsonyi készülődés. A korábban vállalkozóként dolgozó Búza Zsolt független polgármesterként 2006 óta vezeti a falut. „Egy település vezetése lényegében hasonlít a vállalkozáséhoz: a költségvetéssel jól gazdálkodni és minden lehetőséget megtalálni, kihasználni” – jegyzi meg Búza Zsolt, aki ma már büszke arra, hogy az elmúlt két ciklusban háromszor választották meg a falu vezetőjének. Legutoljára a 2012-es időközi választáson, miután ellenzéki képviselők annak rendje és módja szerint megpuccsolták őt, ám Búza végül a képviselőtestületben is elsöprő támogatottságot kapott. „Kezdetben több régebbi polgármester is tagja volt a képviselőtestületnek, s azt az új szemléletet, amit én akartam hozni, meglehetősen kicsinyes szempontok miatt ők nem osztották. Ez rettenetes megosztottsághoz vezetett a faluban, és a tavalyi időközi választáson rekordnagyságú volt a választási részvétel” – teszi hozzá a vezető, megemlítve a cigányság példaértékű összefogását, érdekérvényesítő erejét is, melynek eredményeképp egy cigány képviselő is bekerült a helyi testületbe. Megjegyzendő, veszélyes, ha a nagypolitikára jellemző virtus beszüremlik helyi szintre, mert egy kistelepülésen, ahol mindenki közelről ismer mindenkit, a háború véresen komollyá tud válni. „Mára, hála Istennek, újból zavartalan az együttműködés” – nyugtázza Búza Zsolt.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »