Egy helyütt azt írja, hogy különböző társadalmi csoportok identitásában jelentős szerepet játszik a nemzeti történelemről alkotott saját interpretációjuk. Az elmúlt hetekben kirobbant társadalmi vita különösen élesen mutatja meg, hogy mennyire eltérőek az elmúlt évtizedek, az elmúlt száz év párhuzamosan létező értelmezései. Van-e felelősségük a politikai vezetőknek az ezzel kapcsolatos társadalmi konszenzus kialakításában?
– Egy politikai-társadalmi értelemben vett közösség vezetőjének egyik legfontosabb feladata, hogy hozzásegítse a csoport tagjait a közös identitás élményének és a közösséghez való tartozás nyomán átélt önbecsülés érzetének fenntartásához. Nyilvánvaló, hogy egy nemzet méretű csoport minden tagja nem gondolkodhat azonos módon, mégis van néhány szimbólum, hiedelem, ünnep, tapasztalás, történelmi esemény, közösségi trauma, amelyeken, pontosabban az általuk hordozott érzelmi tölteten viszonylag egyöntetűen osztozunk, és amelyek mind a csoport egésze, mind az egyén számára az összetartozás, közös identitás hordozói. Ilyenek lehetnek egy nemzet számára a himnusz, a nemzeti színek, történelmi kataklizmák vagy dicsőségek emlékezete, bizonyos szimbólumok stb.
Könnyen belátható, hogy a csoport – ami jelen esetben a nemzetet jelenti – identitását hordozó elemek devalválása vagy kisajátítása valójában az egész csoport identitását rombolja, és mint ilyen, elősegíti a lélektani értelemben véve éretlen, indulatvezérelt, destruktív hatású jelenségek létrejöttét. A csoport vezetője kiemelt helyzetéből adódóan, akár egymagában is képes ezeknek a tartalmaknak a befolyásolására, így a csoport identitásának erősítésére, de gyengítésére is, nagyon jelentős tehát a felelőssége.
2014. 01. 31. (XVIII/5)
