hetilap

A gondolkodásmódbeli különbségek azért sem lényegtelenek, mivel egyre inkább növekszik Magyarországon a kivándorlási kedv, főként a fiatalok körében: a TÁRKI 2012-es kutatása kimutatta, hogy a 30 év alattiak fele elhagyná az országot. A külföldi beilleszkedés szempontjából viszont meghatározó lehet, hogy mennyire tér el a kivándorlók értékrendje a fogadó országokétól. Az ELTE TáTK Módszertani Kutatóközpontja a legutóbbi Európai Társadalmi Felmérés (ESS) adatait alapul véve összehasonlította a hazai teljes Y-generáció (1981–1998 között születettek) jellemzőit a kivándorlás célországainak fiatalságával, és azt találta, hogy a magyar 16–33 évesek értékrendje – bár eltér elődeiétől is – még nagyon különbözik a főbb nyugat-európai országokétól.   

A magyar fiatalok mentalitása a volt szocialista országok fiataljaiéhoz áll a legközelebb, akikkel mondhatni egy tömböt

alkotnak, a fő migrációs célországok közül pedig az angol kortársak értékvilága hasonlít legjobban az övékéhez, és feltehetően Hollandiában éreznék a legjobban magukat. Elsődleges magyar célországoknak számítottak Németország, Anglia, Írország, Hollandia, Spanyolország, viszont Ausztria nem szerepelt az ESS-vizsgálatban. „A 16–33 éves magyar fiatalok önmegvalósítók, az egyéni teljesítményt nagyon sokra értékelik, de ezt egyfajta konzervatív értékrend mellett szándékoznak megvalósítani, amelyben az értékőrzés fontosabb, mint az újítás. A régiónkon belül a csehek a leginkább újító kedvűek, míg a szlovákokra, szlovénokra, magyarokra közepesen, a bolgárokra, lengyelekre pedig különösen jellemző a konzervatív értékrend” – mondta el kérdésünkre Barna Ildikó egyetemi docens, a kutatóközpont vezetője. Hozzátette: a volt szocialista országokban még él a múlt öröksége, s a szocializációs környezet, a család, az iskola máig őrzi ezt a meglehetősen konformista értékrendet.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek