A mai Ukrajna déli része az eurázsiai sztyeppevidék nyugati ága, ahol a vaskortól (Kr. e. II-I. évezred) kezdve lovas nomád népek éltek: szkíták, besenyők, kunok és mások. A mai Ukrajna erdős sztyeppei területén vonultak át a magyarok is a 9. század első harmadától. A keleti szláv krónikák igen érzékletesen ecsetelik a magyarok elhaladását Kijev mellett.
Az ukrán nép és Ukrajna eredetét illetően több verzió létezik. A „hivatalos” orosz historiográfiában is nagy hagyományokkal rendelkező, végső soron középkori, moszkvai eredetű elképzelés szerint a Kijev – (Vlagyimir) – Moszkva vonalra fűzhető fel lineáris módon az orosz (keleti szláv) történelem. A Rusz egységes „óorosz népéből” váltak ki az oroszok, ukránok, beloruszok.
Egy másik, ukrán nacionalista és anakronisztikus nézőpont szerint, melyet a jelentős ukrán történész, Mihajlo Hrusevszkij (1866–1934) is képviselt, az ukrán nép genezise jelentős részt független az orosz nép eredetétől. A Kijevi Rusz már az ukrán néphez kötődik, míg az orosz nép a Rusz északkeleti perifériáján alakult ki, nem utolsósorban finnugor hatás eredményeképpen.
2014. 04. 18. (XVIII/16)
