Az e héten kedden megtartott bírósági tárgyalás merőben új fordulata, hogy az ügyészség a hernyópusztítás miatti kártérítés követelése helyett inkább az élőhelyben okozott kárra koncentrál. Ez esetben a hernyópusztításos ügyet le kell zárni. Ez nem volt ismert a keddi tárgyalás előtt feltárt tények leírásakor. Kedden tanúkat hallgattak ki és a terület gazdája szakértői véleményt nyújtott be, ami a hernyópusztítás képtelenségét mutatta ki.
Az előzmények pedig a következők. A keleti lápi bagolylepke (Arytrura musculus) hernyóinak pusztításáért bírságolnának egymillió kétszázötvenezer forintra egy jó nevű erdőmérnököt, aki Kokad község területén lévő gyepművelési ágú, körülbelül hathektáros, félig lápos földrészletét szerette volna legelővé alakítani. Ezért kellett ritkítania a cserjés, bokros, rekettyefüzes terület egy részét. Az ügyészség vélelmezése szerint e füzek vesszőin éltek a bagolylepkék hernyói, hernyóbábjai, petecsomói.
Gabnai Ernő engedélyt kért az Erdészeti igazgatóságtól. A rekettyefüzeket etikusan télen vágta ki. Egyes információk szerint az Igazgatóság viszont nem a cserjék, hanem mintegy hatvan köbméter fa kivágására adott engedélyt a hathektáros területen, melynek egy része Natura 2000-es védettségű láp. Viszont Gabnai Ernő erdőmérnök véleménye szerint mindez munkaszervezési okokból ésszerűen együtt jár a cserjetakarítással, amennyiben a kivágandó cserjék fajai nevesítve lettek a bejelentésben. Mezőgazdasági terület lévén úgynevezett fásításból történő fakitermelés történt. Ezért erre nem vonatkozik az erdőtörvény, de engedélyköteles. A fákat a gazda kitermelhette, mert a bagolylepkék létére és védettségére senki sem hívta fel a figyelmét. Cserjétlenített is. Fákat, cserjéket foltonként meghagytak, ahogy az egy legelőn szép és hasznos.
2014. 04. 25. (XVIII/17)
