Az osztrák Graz-i Orvostudományi Egyetem legújabb tanulmánya szerint a vegetáriánusok fizikailag aktívabbak, kevesebb alkoholt isznak, kevesebbet dohányoznak, és magasabb a szocioökonómiai státuszuk, mint azoknak, akik húst is fogyasztanak. Mindezek alapján arra a következtetésre kellene jutnunk, hogy a vegetáriánus (és vegán) életmód egyenlő a jobb egészségi állapottal. A PLoS One tudományos internetes folyóiratban közzétett Osztrák Egészségügyi Felmérés megállapításai szerint ez egyáltalán nincs így. Az elemzés során vizsgálták a résztvevők táplálkozási szokásait, demográfiai jellemzőit és az általános életvitelbeli különbségeket.
A legjelentősebb étkezési szokásbeli különbség a hús-evők és a vegetáriánusok között a BMI-re (testtömegindex) és az alkoholfogyasztásukra vonatkozott – mindkettő nagyobb, magasabb volt a húsevők körében. Összességében viszont a vegetáriánusokat rosszabb egészségi állapotban találták, mint a más táplálkozási szokásokat követőket. Közülük többen szenvedtek valamilyen betegségben, többen voltak krónikus betegek, és „szignifikánsan gyakrabban” fordult elő szorongás/depresszió köreikben. A tanulmány megállapítása szerint azokra az alanyokra, akik kisebb mennyiségű állati zsírt fogyasztanak, jellemzőbbek a rosszabb egészségügyi gyakorlatok, mint például a védőoltások megtagadása és a megelőzés hiánya.
A vegetáriánus étrend – amelyet alacsony telítettzsír- és koleszterinfogyasztás jellemez, és amelyben megjelenik egyidejűleg a gyümölcsök, zöldségek és teljes kiőrlésű termékek nagyobb arányú fogyasztása – magában hordozza a nagyobb kockázatot a rákra, allergiákra és mentális problémákra. Köreikben 50 százalékkal nő a szívroham előfordulásának esélye is.
A kutatók összegzése szerint: „A tanulmányunk megmutatta, hogy az az osztrák felnőtt, aki vegetáriánus étrendet követ, kevésbé egészséges (rák, allergia és mentális problémák terén), alacsonyabb az életminősége, és több egészségügyi kezelésre szorul.”
Ráadásul egyre több kutatás irányul a vegánok/vegetáriánusok által fogyasztott élelmiszerek minőségének vizsgálatára is. Ezek alapján elmondható, hogy a legtöbb vegán élelmiszer nem váltja be a hozzá fűzött ígéreteket.
A Hamburgi Fogyasztóvédelmi Központ (HFK) vizsgálata során megállapította, hogy az általa elemzett, vegánnak mondott termékek rosszabbak a hírüknél. Nem minden növényi eredetű élelmiszer egészséges, illetve nem is származik mind környezettudatos gazdálkodásból.
Húsz vizsgált termékből négyben túl sok volt a zsír, öt pedig sótartalma miatt bukott meg a teszten. Egy diókrém csak 2,5 százalék dióolajat tartalmazott, és ezenkívül rengeteg telített zsírsavat pálma- és kókuszolajból. „E termékek közül néhánynak nem kellene túl gyakran szerepelnie az étrendben” – nyilatkozta Silke Schwartau a központ részéről.
Az adalékanyagok tekintetében sem állnak jobban a tesztelt termékek, mint az átlag élelmiszerek. Mindenekelőtt a hús- és sajtutánzatok vannak tele aromákkal és olyan egyéb anyagokkal, amelyek nélkül aligha lehetne elérni legalább megközelítőleg a megszokott ízeket. A vegán élelmiszerek körében gyakori a csomagolással való visszaélés is. Az egyik gabonaital előállítója például svájci hegyeket választott háttérnek, jóllehet a köles hazánkból, a mogyoró pedig Dél-Európából származik. Az egyik sajtutánzat előállítója állítólag csak etikus termelésből származó alapanyagokat használ fel – de hogy ez mit is jelent, az az ő titka maradt.
Mivel a vegán élelmiszerekhez Németországban egyelőre nincs szükség állami jóváhagyásra, a vállalatok és szövetségek saját maguk állítják elő a címkéiket, ami szintén lehetőséget biztosít a csalásra. Az üzletág felvilágosítási kedve sem túl magas, alig 40 százalékuk válaszolt a fogyasztóvédők kérdéseire.
Bár sokféle termék egyelőre szinte ismeretlenként kíván betörni a piacra (például szójaburgerek és csillagfürtből készült virslik), és emiatt kisebb a forgalom is, de a kereslet folyamatosan növekszik. Jelenleg e piaci szegmens bevételei Németországban meghaladják a 200 millió eurót.
A húsmentes életmódot követők száma is folyamatosan nő. Az Egyesült Államokban egy 2013-as felmérés szerint a lakosság 13 százaléka vallotta magát vegetáriánusnak, a Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) 2009-es adatai szerint közel 367 ezer gyerek tartozik közéjük. Európában az egyes országok között igen jelentős eltérések vannak. Franciaországban csak a lakosság két százaléka utasítja el az állati fehérjéket, Portugáliában és Spanyolországban is alacsony az arányuk, de Svédországban, Olaszországban és Németországban a népesség közel egytizede él így, ami összességében több tízmillió embert jelent.
A gyökerek
Ami kell, az kell
2014. 04. 11. (XVIII/15)
