A jogvédő szervezet áprilisában megjelent Fenyegetett népek címet viselő jelentése azokat a népcsoportokat igyekszik meghatározni, amelyeket 2014-ben népirtás, tömegmészárlás vagy más szisztematikus erőszakos elnyomás veszélye fenyeget. A jelentésben szereplő index, amelynek mértéke megmutatja az érintett térségben a humanitárius katasztrófa valószínűségét, hat fő komponens alapján áll össze: politikai instabilitás, korábbi politikai vagy etnikai tömeggyilkosságok, az uralkodó elit kizárásos ideológiája, az ország vezetésének autokratikus jellege, illetve az alacsony nyitottság a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokra.
2014-ben a legsúlyosabb romlás Szíriában következett be a civil lakosság tekintetében, de Egyiptom is egyre magasabb helyezést szerez a listán, a tavalyi évhez képest 33 helyet ugrott fölfelé. Afrika országai mind előkelő helyen szerepelnek a fenyegetettségi index tekintetében, a legnagyobb negatív változást Kongóban, Jemenben, Dél-Szudánban, és a Közép-afrikai Köztársaságban lehet tapasztalni. Törökország is 6 helyet rontott tavaly óta – részben a keresztények üldözése miatt.
Az európai országok közül Ukrajna és Moldova most „debütált” a listán, a legtöbbet pedig Törökország lépett előre a negatív rangsorban. A jelentés szerint az ukrajnai Krím félsziget orosz bekebelezése különös aggodalommal töltötte el a térség körülbelül 300 ezer fős őslakos népcsoportját, a krími tatárokat, akiket a szovjet rezsim alatt deportáltak, és később fokozatosan térhettek vissza a Krím félszigetre. A megfélemlítő légkör miatt sok krími tatár nem is szavazott a krími hatóságok által kezdeményezett 2014. márciusi népszavazáson, ahol az Oroszországhoz való csatlakozásról döntöttek.
2014. 05. 09. (XVIII/19)
