Ellenőrizetlenül szedjük a gyógyszereket pszichés problémáinkra – derül ki a 18–75 éves, legalább hetente egyszer internetezők körében végzett felmérésből, amit a Generali a Biztonságért Alapítvány végzett el nemrég. Bár a kedélyjavítókat – antidepresszánsokat vagy nyugtatókat – az esetek háromnegyedében orvos írja föl, csak minden második fogyasztó járt pszichoterápiára. Legnagyobb arányban az 50–75 évesek, az alapfokú végzettségűek és az alacsony jövedelműek élnek rendszeresen kedélyjavítókkal, ám egyre korábban kezdjük azokat szedni. A mostani 50–57 évesek 47 évesen nyúltak először ezekhez a szerekhez, a mai fiatalok pedig harmincéves koruk környékén. A pontos fogyasztásról azonban nincs adat.
„A kedélyjavítók növekvő fogyasztása világjelenség, és a latencia is nagy. Ez nemcsak az önhatalmúlag szedett gyógyszerekre igaz, az antidepresszánsokat és nyugtatókat egyre nagyobb mennyiségben írják fel az orvosok a betegeknek” – mondta el kérdésünkre Funk Sándor pszichiáter. A trendnek bizonyára vannak anyagi haszonélvezői, ugyanakkor a fejlesztéseknek, az agyi képalkotó eljárásoknak köszönhetően igen korszerű antidepresszánsok választéka áll rendelkezésre, miáltal egyre személyre szabottabb, hatékonyabb kezelés valósítható meg – hívta fel a figyelmet a szakember.
Sokan máig nincsenek tisztában azzal, hogy a depresszió egy pszichiátriai betegség, amit szakorvosnak kell diagnosztizálnia, és neki kell megállapítania a megfelelő kezelést is. „Az antidepresszánst szervezett terápia keretében lehet csak szedni, orvosi felügyelet mellett, mert ez nem olyan, mint a fájdalomcsillapító, ami gyorsan hat. Sokan kábítószer gyanánt alkalmazzák, holott nem erre való, és ellenőrizetlen szedésnél a függőség kialakulásán túl egyéb komoly kockázatai is lehetnek” – figyelmeztet a szakember, hozzátéve, hogy az amúgy egészséges fiatalok feldobottságot várnak a gyógyszerektől, miközben azok kifejezetten kóros állapotokra lettek kifejlesztve, s adagolásuk is szigorúan szabályozott.
2014. 05. 30. (XVIII/22)
