„Sárgát kérek” – mondja Szabolcs édesanyjának, aki a megfelelő színű Bio- color festékeket kitölti a palettára. Szabolcs finoman belemártja az orra hegyét, majd gondosan kiszínezi az előtte lévő tájképet. Arra a kérdésre, hogyan látja azt, amit fest, így felel: „a fejemben van minden”, majd orrát vizes szivacsba törli és színt vált.
Sárközi Szabolcs az ezredforduló idején, az üllési Fontos Sándor Általános Iskolában ismerkedett meg a festészettel. Mindez úgy történt, hogy diáktársai mind saját képet készítettek a szüleiknek, ő azonban nem nagyon boldogult az ecsettel, amelyet a szájába helyeztek. Mire való azonban az ember orra, pláne, ha olyan karakteres? Belemártotta a festékbe, s elkészítette élete első, szívhez szóló alkotását: egy szívet, anyák napjára. Felbecsülhetetlen ajándék ez annak a személynek, aki a nap 24 órájában gondozza őt. Első sikerét hamarosan követte a másik, egy pályázaton elnyert díjazás. Mára már több száz – ha nem ezer – kép került ki az orra alól, falunapokra, pályázatokra, különböző rendezvényekre. Leg-újabb alkotásait is csak azért nem láthatjuk most, mert épp Mórahalmon vannak egy kiállításon.
Szabolcs fontos munkaeszköze a számítógép is, amelyet szintén az orrával „kezel”. Írni a Google fordítóprogramjának segítségével sikerült megtanulnia, hiszen a ceruzát nem tudná úgy megfogni, ahogyan kell. Amikor azonban a klaviatúrán az orrával érinti a karaktereket, a fordítóprogram hangszórón kihangosítva rögtön visszajelez, hogy helyesen írta-e a szöveget. A kihangosított szövegekkel jól tud már levelezni, vagy éppen honlapot szerkeszteni. A funkcióbillentyűket pedig már jobban ismeri, mint akárki más. Hamarosan tanúi leszünk annak is, miképp tudja Szabolcs orrával behozni kedvenc weboldalát, a Budapesti Állatkert honlapját. „Az állatkert nagyon szép, és Pest is nagyon tetszik” – mondja. Pestet valójában jobban ismeri, mint Szegedet, ahol gyógykezelték. Amikor például a múlt év őszén egy csoporttal – a helyi polgármester vezetésével – Pesten jártak, Szabolcs javította ki a GPS által mutatott irányt – meséli Erika. Ahol a fia egyszer megfordult, azt a helyet rögtön az elméjébe vési.