Justin Dillon 2008-ban alkotta meg a Call+Response (Kiáltás+Felelet) című dokumentumfilmjét, mely az emberkereskedelem sötét bugyraiba enged bepillantást a nézőknek. A zenészből lett emberi jogi aktivista ezt követően kapott felkérést az amerikai kormánytól, hogy segítsen megérteni az amerikaiaknak, hogy milyen kapcsolatban állnak a modern rabszolgasággal. Ahogy Dillon és néhány dizájnere ezen a projekten dolgoztak, egyiküknek eszébe jutott az Apple-vezér megkeresése. Hat óra múlva, mikor már egyikük sem számított válaszra, egy üzenet érkezett Steve Jobs iPhone-járól: „Nem tudom. Utánanézek – Steve.” Pontosan ez az e-mail adta Dillon és társai számára az ötletet, hogy kezdjenek el kutatni, mekkora árat is fizetnek sokan, hogy a fejlett országok polgárai a lehető legmagasabb életszínvonalon éljenek, valamint hogy egyes vállalatok extraprofitra tegyenek szert.
A 2011-ben megalakult Slavery Footprint oldala egy egyszerű, mégis rendkívül provokatív kérdést tesz fel a látogatóinak: „Hány rabszolga dolgozik neked?”. A honlapon lehetőség van egy 11 kérdésből álló teszt kitöltésére, majd az oldal becslést végez arra vonatkozóan, hogy életmódunkkal körülbelül mennyi rabszolgát foglalkoztatunk. A honlap az alapján igyekszik kikalkulálni ezt az adatot, hogy milyen arányban fogyasztunk bizonyos fajta élelmiszereket, milyen elektronikai eszközöket, tisztálkodási szereket használunk, valamint mekkora és milyen minőségű gardróbot tartunk fenn magunk számára. A program készítői olyan megbízható dokumentumokra alapozták számításaikat, mint az Egyesült Államok kormánya által készített jelentés az emberkereskedelemről, gyerekmunkáról, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (International Labor Organization) áttekintése a nemzetközi munkakörülményekről, vagy a Transparency International korrupcióindexe. Továbbá maga az egyesület is több mint 400 termék gyártási folyamatát böngészte végig, hogy meghatározhassa az előállításban résztvevő rabszolgák számát.
Justin Dillon viszont egyik írásában kihangsúlyozza, nem tekinti célnak az ominózus termékeket gyártó cégek pellengérre állítását, ugyanis, még ha meg is érdemelnék, ez nem hozna létre valós változást. Dillon szerint ehhez egy globális paradigmaváltás szükséges. Ezért, miután a teszt eredménye megszületett, a honlap megmutatja, milyen típusú fogyasztási cikkek, élelmiszerek, ruházat vagy éppen kozmetikai készítmények befolyásolták a kitöltő eredményét, s arra buzdít, hogy küldjünk leveleket az adott iparág neves képviselőinek, hogy vessenek véget a rabszolgaságnak. A Slavery Footprint oldalán keresztül az Apple már több mint húszezer, a Microsoft és Samsung közel húszezer ilyen e-mailt kapott, és a ruházati cikkek gyártói is előkelő helyet foglalnak el a listán – hogy csak néhány céget és iparágat említsünk.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »