hetilap

Az eset kapcsán több koszovói vezető is megszólalt, a politikusok és a közvélemény egyaránt erőteljes hangon ítélte el Muhaxheri barbár tettét. Atifete Jahjaga államfő megbeszélést tartott a biztonsági szolgálatok vezetőivel és feladatul szabta számukra, hogy kezeljék az ügyet kiemelt prioritással. Isa Mustafa, a Koszovói Demokrata Szövetség vezetője, Pristina korábbi polgármestere vallási gyűlölet terjesztésével vádolja Muhaxherit. Mustafa közölte, hogy az nem elég, hogy az emberek távol tartják magukat az ilyen jellegű cselekményektől, hanem együttes erőfeszítés szükséges ahhoz, hogy azokat megállítsák. A koszovói belügyminisz­­ter, Bajram Rexhepi nyilatkozatában Muhaxherit egy szörnyeteghez hasonlította és bejelentette, hogy nemzetközi elfogatóparancsot kezdeményeztek a férfi ellen. Egyébként Muhaxheri Facebook-oldalán többen az iszlám ellenségének és terroristának nevezték a férfit, aki válaszában az „ő istenének” átkát kérte a negatív megjegyzéssel élőkre.

Az eset után néhány nappal a Szabad Európa Rádió biztonsági elemzők kijelentéseire hivatkozva közölte, hogy jelenleg Pristina és biztonsági intézményei nem képesek megfékezni a szélsőséges iszlám radikálisok terjeszkedését az ország területén. Szakemberek azt javasolják Pristinának, alakítson külön szektort, amely kizárólag ezzel a kérdéssel foglalkozna. Kiemelik, hogy a szélsőségesség kérdése az úgynevezett alacsony szintről a veszély legmagasabb szintjére emelkedett. A fenyegetettség mértéke ugyan egyelőre még megkérdőjelezhető, ám Koszovó-szerte érzékelhető a biztonsági helyzet romlása.

A majdnem 90 százalékban muszlim vallású Koszovó döntő többsége a mérsékelt szunnita iszlám híve. Becslések szerint pár tízezerre tehető azoknak a száma, akik kapcsolatba kerültek a szélsőséges vahabita iszlám tanaival. A szélsőséges eszmék elültetéséért Koszovóban sokan az iszlám segélyszolgálatokat okolják, amelyek az 1998–99-es konfliktus idején és azt követően humanitárius segélyt szállítottak Koszovóba. A koszovói háború előtt több mint 500 mecset volt és sok szúfi tekke (imahely). Ezek felét a háborúban megsemmisítették. A háború óta többségüket újraépítették, és szaúdi vahabita támogatással számos új mecset épült és épül. Az imámokat többségében Pristinában képzik, azonban a muzulmán egyház prominensei közül többen valamelyik arab államban végzik tanulmányaikat.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek