hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Emberforma állat vagy állatforma ember?
Hibridekkel kísérleteznek a szakemberek

2014. 07. 31.
A Bibliától kezdve az ókori Egyiptom hieroglifáin át a görög mítoszok világáig számos keveréklény leírásával találkozhatunk. Szellemi lények és emberek kombinációja, állati fejjel rendelkező emberalak, egyszerre oroszlán, kecske és kígyó fejével éktelenkedő Kiméra. Csak néhány a hibrideknek nevezett lények közül, melyekhez hasonlóak egyre gyakrabban köszönnek vissza a mozivászonról is. Tudományosan ugyan még nem nyert bizonyítást a fent említett forrásokban szereplő entitások léte, de a szakemberek addig is hibridizációs kísérletekkel borzolják a közvélemény kedélyeit.

Hibridizáció alatt két különböző faj keresztezését, genetikai anyagának keveredését értjük, aminek következtében az adott egyed minden sejtje tartalmazza az elegyített örökítő anyagot. Hibridek a természetben is előfordulnak. Ilyen például a tigris és oroszlán nászából keletkező liger, vagy a sokkal közismertebb öszvér is, melynek felmenője egy ló és egy szamár. Hibridizációnak számít azonban az is, amikor egy baktérium genetikai állományát úgy módosítják vagy egészítik ki, hogy egy teljesen eltérő faj, akár egy emlős vagy növény fehérjéjét lesz képes előállítani. Ezt a technológiát széles körben alkalmazzák a modern fehérjekutatásban, de az 1-es típusú (inzulindependens) cukorbetegek ellátásához elengedhetetlen szintetikus inzulin előállítása is hasonló módon zajlik.

A Japánban található Meiji Egyetemen Hiroshi Nagashima professzor két sertésfaj, egy fehér és egy fekete kombinálásán fáradozik. Munkája során olyan mesterségesen megtermékenyített embriókat állít elő, amelyekben a fehér sertés hasnyálmirigyének fejlődését elősegítő növekedési faktor génjét hatástalanítja, majd a fekete sertésből kivett őssejtet hozzáadja az eleinte kevés tagból álló embrionális sejtpopulációhoz. A fekete színű faj őssejtjében a hasnyálmirigy létrejöttét segítő gén sértetlen, így a fejlődés előrehaladtával csak a szóban forgó sejtből osztódással keletkező utódsejtek lesznek képesek a hasnyálmirigy kialakulásának iniciálásához szükséges fehérjét előállítani (expresszálni). Ennek következtében a kifejlett fehér egyed hasnyálmirigye genetikai értelemben az őssejtdonor fekete sertéstől származik.

A Tokiói Egyetem professzora, Hiro Nakauchi felnőtt barna patkányok bőrsejtjén hajt végre olyan génmanipulációt, aminek hatására a sejt úgynevezett indukált pluripotens őssejtté (Induced Pluripotent Stem Cells, rövidítve IPSCs) alakul át, mely lényegét tekintve közel azonos az embrionális őssejttel. Ezekből a sejtekből a megfelelő faktorok alkalmazásával gyakorlatilag a szervezet bármely sejttípusa differenciálható. IPSCs-k generálásával Nakauchi professzor patkányhasnyálmiriggyel rendelkező fehér egereket volt képes kitenyészteni.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!