„Az Otthon szülés kórházban Facebook-oldal és honlap kiegészítéseként ezt az aláírásgyűjtést azért indítottuk el, hogy szélesebb körben is bebizonyítsuk, nemcsak a nyugat-európaiaknak, hanem nekünk, magyar édesanyáknak is igényünk van arra, hogy természetes úton, saját tempónkban, felesleges beavatkozások nélkül, ugyanakkor a kórházi felszerelés és szakértelem biztonságában adhassunk életet gyermekeinknek. Saját tapasztalatunk alapján itthon sajnos a gyakorlat egyelőre ellentétes irányba halad” – olvasható abban a petícióban, melynek aláírói – zömében fiatal családosok – az ellen tiltakoznak, hogy a két és fél évvel ezelőtti vezetőváltás óta folyamatosan leépítik a természetes módszert támogató szakembergárdát a budapesti Szent Imre Kórházban. A pontot az i-re Vass Gabriella szülésznő és Dékány Ágnes szülészorvos nyári menesztése tette fel: a szülésznő szerződését nem hosszabbították meg, az orvosnő pedig a gyes leteltével nem folytathatta munkáját a kórházban. Mindketten többgyermekes családanyák, a természetes szülés elkötelezett hívei. A tiltakozók hiába kérték, hogy a szülésznő legalább még az elvállalt szüléseket végigkísérhesse.
A Szent Imre Kórház a korábbi főorvos, Bálint Sándor munkája nyomán, 1991 óta vált a természetes szülés centrumává, ilyen orvos- és szülésznőgárda csak az István Kórházban működik még az országban. A korábbi 8-9 fős orvosteamből mára csak hárman vannak a Szent Imrében: egyesek nyugdíjba mentek, mások maguk mondtak föl a megváltozott légkör miatt. A két legutóbbi menesztés azért is érthetetlen, mert eleve két betöltetlen orvosi státusz volt a szülészeten. A tiltakozók attól tartanak, hogy teljesen megszűnik a természetes szülés lehetősége Magyarországon. A következmény az lehet, hogy a magánintézmények rástartolnak az igényre, illetve sok nő Ausztriába megy szülni – már aki képes megfizetni a szolgáltatást, aminek a lehetőségét a hazai egészségügyi rendszer is köteles lenne biztosítani. Ugyanis jelentős társadalmi igény van rá, hiszen a kismamáknak normális esetben joguk van eldönteni, hogy hol, milyen körülmények között érzik magukat biztonságban, és hogyan szeretnének szülni. Ráadásul a természetes szülés azonkívül, hogy a gyermek-anya kötődés vagy a további gyerekvállalási kedv tekintetében egyaránt pozitív hatású, az OEP szempontjából is költségkímélő, hiszen kevesebb a felesleges beavatkozás.
„Nem kérünk mást, csak a lehetőség megtartását, egy olyan intézmény létrehozását – ha nem a Szent Imre szülészetén, akkor másutt –, ahol maradéktalanul érvényesülnek a WHO 1986 óta érvényes ajánlásai” – fogalmaztak az aláírók, utalva arra: a magyar egészségügyi protokoll még távol van a WHO ajánlásától, amely a felesleges orvosi be-avatkozások visszaszorítását írja elő. A petíciót, amelyet több mint ezren aláírtak, olyan ismert személyiségek is támogatják, mint Böjte Csaba, Hernádi Judit, Novák Péter vagy Kubik Anna.
A tiltakozásra a kórház főorvosa sajtótájékoztatóján úgy reagált: az eddigi baba-mama barát szemléleten a jelenlegi kórházvezetés sem kíván változtatni. A szülésznő menesztését szakmai nézeteltéréssel indokolta, és saját koncepciójáról kifejtette: a munkája során két vezérelvet követ, egyrészt, hogy biztonságban legyen az édesanya és a magzat, másrészt hogy mindez szép élménnyel párosuljon. A kettő azonban az esetek bizonyos részében konfliktusba kerülhet szerinte, ilyenkor az orvosi beavatkozásnak (burokrepesztés, fájást keltő infúzió bekötése vagy műtétes szülésbefejezés) nagyobb szerep jut. Hangsúlyozta, hogy osztályukon a császármetszés gyakorisága 23 százalék, szemben a 35 százalékos országos vagy a nemzetközi 25 százalékos átlaggal. Dékány Ágnes eltávolítását azzal indokolta, hogy az orvosnő „munkáját nem ismeri, korábban nem dolgoztunk együtt, ugyanakkor ezért a csapatért neki kell vállalni a felelősséget”. Olaj volt a tűzre, hogy a petíció kommentjeibe beírt a főorvos kolléganője, arrogáns hangnemben osztva ki az egyik hozzászólót, ráadásul orvos-beteg kontextust emlegetett, ami a természetes szülés híveinél eleve kiveri a biztosítékot, mivel a szülő nő szerintük nem beteg, a terhesség nem betegség, az orvosi beavatkozás pedig kizárólag komplikáció esetén indokolt.
A lehetőség fenntartásáért síkra szállt Bálint Sándor szülész-nőgyógyász, pszichoterapeuta és Varga Katalin, az ELTE PPK Affektív Pszichológia Tanszékének docense is. „Komolyan el kellene gondolkodnunk azon, miért számít még mindig kuriózumnak, ha valahol úgy lehet szülni, ahogy azt a természet kitalálta, ahol a női test is, a gyerek is tökéletesen »működik«, és mindez olyan élménnyel jár, ami kiteljesítő, felemelő, hosszú évekre ad muníciót, bizalmat, kötődési alapot” – írta a valasz.hu-n Varga Katalin. Hozzátette: „Ma Magyarországon minden ötödik gyermek már nem természetes úton fogan, és minden harmadik-negyedik császármetszéssel jön a világra. Lassan alig akad szakember, aki egyáltalán személyesen, élőben látott (!) természetes szülést/születést, nemhogy olyan, aki megfelelő tapasztalattal tudja kísérni azt.”
Időközben a szaktárca is kiállt a természetes szülés lehetősége mellett, deklarációjuk szerint „azok a természetes folyamatok, amelyek szülés közben lejátszódnak, erősítik a gyermek és édesanyja közötti kötődést és hosszú távon a család egészségét és egységét; elismerés illeti meg azokat az orvosokat, szülésznőket és más egészségügyi dolgozókat, akik munkájukkal ennek a lehetőségét teremtik meg”. Ennek ellenére a kórház nem változtatott álláspontján. Úgy tudni, hogy a minisztérium most jogszabályi védelmet dolgoz ki a természetes szülés híveinek.
„Az orvosok nagy része klinikán tanulja a szülészetet mint szakmát, ahol főleg olyan kismamák szülnek, akiknek valamilyen komplikációjuk van, tehát akiknél tényleg többször van szükség orvosi beavatkozásra. De ez csak kis része a várandós anyukáknak, és ezeken az eseteken tanulnak a jövő orvosai” – magyarázta kérdésünkre Dékány Ágnes szülész-nőgyógyász, hogy miért tér el a klinikai, orvosközpontú szemlélet a természetes, anyaközpontútól. A kórházi és az otthon szülés közti „középútnak”, azaz a kórházi háttérrel zajló természetes szülésnek nálunk máig nincsen tere. Most dolgozzák ki a természetes szüléskísérés speciális protokollját, ugyanis tanulni kell, hogy bizonyos asszonyi reakciókra hogyan reagáljunk, hogyan vegyük észre, ha valami gond van, mikor kell egyáltalán beavatkozni.
Leginkább az a lényeg a természetes szülésben, hogy abban az ütemben zajlik, ahogy az anya és a baba testének az üteme diktálja, nem pedig az orvos. Csak akkor történik külső beavatkozás, ha ez indokolt. „Sajnos a köztudatban a szülés egy szükséges rossz, amin túl kell esni, és a kismamák nem jutnak elég információhoz arról, hogy az milyen pozitív és örömteli élmény is lehet. Minden fájdalom közelebb visz a gyermekhez. Rátalálni erre az útra óriási élmény: akik természetesen szültek, általában szeretnék azt még egyszer átélni. Ez olyan, mint a maratoni futóverseny, nagyon kemény munka, gyakran komoly izomfájdalmakkal, légszomjjal, holtpontokkal jár, és nagy nehézségek árán lehet a végén bejutni a célba, ami viszont katartikus élmény. Érdekes módon azok az anyák, akik gyorsan végig vannak hajtva ezen a folyamaton, akár egy oxytocinos injekcióval, akár egy epidurális érzéstelenítéssel, sokszor sokkal negatívabban élik meg ezt az eseményt” – folytatja a doktornő.
„Csak olyan kismamát viszünk az alternatív szülőszobába, aki a legalacsonyabb rizikófaktorú kategóriába tartozik. Ezeknek a kismamáknak egy része megszül ott, másik részüket átvisszük a hagyományos szülőszobára, ahol mondjuk oxytocint vagy egyéb segítséget kapnak, és szükség esetén innen visszük tovább őket a műtőbe. Azok közül, akik az évek során az alternatív szülőszobában kezdték meg a szülésüket, 1,4 százalékuk fejezte be császárműtéttel” – mondja az orvosnő, aki szerint a császármetszések magas számának két oka van: egyrészt mert az előző szülés is császár volt, másrészt elszaporodtak a műhibaperek. Ellenben amiatt, hogy indokolt volt-e császározni, még egyetlen per sem indult.
Dékány Ágnesék – és kismamák ezrei – egyelőre keresik a helyüket a rendszerben, szívesen dolgoznának egy független referenciaintézményben vagy osztályon. Kívánatos lenne, ha a szülészetek idővel sorban átvennék ezt a gyakorlatot. Ami az orvostársadalom koncepcionális ellenérzését illeti, Dékány Ágnes szerint a társadalmi igény idővel őket is jobb belátásra fogja késztetni.
Fagyival az abortuszért
2014. 08. 01. (XVIII/31)
