„Nem tervezi a nyugdíjrendszer megváltoztatását a kormány” – közölte nemrégiben egy kormányülést követően Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Kifejtette: a magyar nyugdíjrendszer stabil, a nyugdíjak értékállóságát az elmúlt években biztosítani tudta a kabinet. „Egyes szakértői anyagok szerint 2030-ig semmilyen változás nem szükséges a magyar nyugdíjrendszerben, a nyugdíjak kifizetése, a nyugdíjalapok működése biztosított” – állította a miniszter. Tény, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap mérlege tavaly pozitív volt: 1,3 milliárdos többletet mutatott, amiben az elmúlt évek számos intézkedése közrejátszott. Viszont az is bizonyos, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer hosszú távon fenntarthatatlan, hiszen egyre kevesebb járulékfizetőre egyre több nyugdíjas jut.
Varga Mihály nyilatkozata azután hangzott el, hogy napvilágot látott a Népesedési Kerekasztal újabb javaslata, amely a nyugdíjrendszer alapjává tenné a felnevelt gyerekek számát. Az ötlet nem új, a rendszerváltás óta rendre felmerülnek különböző elgondolások, amelyek a nyugdíjakat valamiképp a vállalt gyerekszámhoz kötnék, s amelyek mindig komoly felzúdulást váltanak ki a társadalomban. „A felháborodás oka, hogy alapvetően emocionális okokból, nem pedig hazafias érzületből vagy a nyugdíjrendszer fönntarthatósága miatt vállalnak az emberek gyereket. Magyarországon ma még mindenki gyerekpárti, de félő, hogy főként gazdasági okokból idővel tömegessé fog válni a kényszerű gyermektelenség. Ezért inkább az lenne a legfontosabb, hogy a családtámogatási rendszer a gyermekvállalás költségeinek valódi kompenzációját jelentse, hiszen ez egy össznépi beruházás a jövőbe. A gyereknevelés költségeit tehát nem nyugdíjas korban, hanem a gyereknevelés időszakában kellene kompenzálni” – mondta el lapunknak Pongrácz Tiborné demográfus, még a Népesedési Kerekasztal korábbi hasonló javaslatával kapcsolatban, amely többek között azt vetette fel, hogy a munkavállalók tb-járulékát a gyermekek száma szerint kellene differenciálni. Ez a rendszer jól működik Németországban, csakhogy ott a miénktől eltérő adórendszer, adómorál és legális foglalkoztatottsági arány társul az elképzeléshez.
A gyermektelenek megkülönböztetése azért is nehezen járható út, mert megalázó procedúrán keresztül lehet csak igazolni azt, hogy valakinek miért nem lehet gyereke – idetartozik az is, hogy ma a 25–45 éves párok egyötöde meddő. Ráadásul Magyarországon az akaratlagos gyerektelenség, tehát az, hogy valaki egyáltalán nem tervez családot, még mindig elenyésző, 3-4 százalékos.
2014. 08. 21. (XVIII/34)
