„Úgy élek, mint minden normális fiatal: szeretem a futballt és a sportot, valamint iskolába járok. Egyszer azonban, amikor a barátommal az utcán játszottam, váratlanul a rakéta fütyülésére lettem figyelmes. Amikor tőlünk 100 méterre megtörtént a becsapódás, akkor egy pillanatra úgy éreztem, mintha megállt volna a szívem” – mondta lapunknak a 14 éves Matius, aki Sufa kibucból érkezett hazánkba. Sufa (jelentése: „vihar”) a Negev északnyugati részének és a Gázai övezet határának találkozásánál helyezkedik el. „Nem vagyok aggodalmaskodó típus, ebbe a szituációba pedig egyszerűen beleszülettem. Nincs más, mint hogy kezelni kell: ha jön a bomba, menedéket kell találni” – egészítette ki Matius, egy felnőtt higgadtságával. Ünnepnapokon például rendszeresek a Hamasz rakétáinak becsapódásai, purim, az öröm napja pedig – amikor az egykori elnyomóiktól való szabadulásra emlékeznek – kiváltképp ingerli az ellenséget, és mindig számíthatnak rakétákra. Néha nincs riasztás, ilyenkor fordul elő a fent említett, váratlan helyzet.
A Gázai övezetben azonban nem minden palesztin számít ellenségnek. „A gázai lakosoknak csupán a 30 százaléka tartozik a Hamasz terrorszervezethez, a többség – a 70 százalék – békét és nyugalmat szeretne. A Hamasz azonban őket is keményen terrorizálja. Ha valaki ellenkezik velük, és a felszólítás ellenére nem akar belépni a szervezetbe, azt egyszerűen kinyírják” – egészítette ki a fiú történetét egy nevelőtanár, a 27 éves Maya. Ő a Sderot melletti Or HaNer („gyertyaláng”) kibucból érkezett, s a reá bízott 47 fiatal foglalkoztatásáért, védelméért felelős. Maya férjét a kiújuló harcok miatt behívták a hadseregbe, s most egyedül kell megbirkóznia a feladatokkal. Háborús időszakban nem könnyű a napi 7–10 rakéta kezelése, amelyekbe ráadásul fémdarabokat építenek, abból a szándékból, hogy minél nagyobb kárt, sérüléseket okozzanak. „Békésebb” időszakban azonban egy-két hónap is eltelhet a bombák érkezése között. Így is előfordult, hogy a kibuc közelében becsapódó bomba hatalmas tüzet okozott, amely – Maya szavaival élve – „elég kellemetlen látvány volt”. „Noha vannak olyanok, akik a nehézségek miatt elhagyják a térséget, a többség nem így gondolkodik. Mi nem engedhetjük be a félelmet, hanem kitartunk, és harcolunk az országunkért. Az adott helyzet kezeléséhez pedig az is hozzátartozik, hogy minden otthonhoz tartozik egy biztonságos óvóhely, hiszen riasztás idején az is előfordulhat, hogy a zuhany alól, samponos hajjal kell az óvóhelyre rohanni” – egészítette ki.
A hazánkba látogató izraeli csoport programjai közé tartozik a hazai főváros megismerése, egy egynapos bécsi kirándulás, valamint néhány napos badacsonytomaji pihenés. „Itt minden olyan csendes és szép. Az is olyan megnyugtató – akármilyen viccesen hangzik –, hogy 5 másodperces zuhanyzás helyett akár 15 percig is élvezhetem a fürdővizet” – mondta lapunknak Maya. Matius hasonlóképpen örül annak, hogy nálunk nyugodtan hallgathatja kedvenc együttesét a fülhallgatóján keresztül, mert ha mindezt Sufában tenné, ez akár az életébe kerülhetne – hiszen nem hallaná meg a rakéták kilövését jelző riasztást.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »