hetilap

Egy ország szerkezeti felépítését alapvetően annak állam- és kormányformája határozza meg. A két fogalom különálló, mégis nehezen választható el egymástól. Az államforma tulajdonképpen azt mutatja meg, hogy az államfő (hazánkban a köztársasági elnök) hogyan kerül hatalomra. Amennyiben az államfőt az öröklés ténye legitimálja, monarchiáról, ha viszont választás eredményeképpen kerül hatalomra, úgy köztársaságról beszélünk. A világ 192 országából jelenleg 147 köztársaság, 45 monarchia. A köztársaságnak három alaptípusa – parlamentáris, prezidenciális, valamint a „középutas” félprezidenciális köztársaság – különböztethető meg. Elvétve ugyan, de léteznek atipikus képződmények is,  például Irán teokratikus köztársaság.

Az államberendezkedéstől függően minden államban kialakulnak a hatalmi ágak (törvényhozó, végrehajtó, bírói), létrejönnek a legfőbb szervek (államfő, kormány, parlament, bíróságok). Azt viszont, hogy ezek hogyan viszonyulnak egymáshoz, hogyan működnek, az állam kormányformája határozza meg. Optimális esetben folyamatosan ellenőrzik, fékezik és ellensúlyozzák egymást a társadalom egészének hasznát szolgálva. Köztársaságok esetében a kormányforma és az államforma összeolvadnak, az államforma típusai megadják a kormányformát is. A végrehajtó hatalom egyaránt lehet egységes (prezidenciális) és megosztott (parlamentáris). Európa országai tipikusan parlamentáris köztársaságok, ezért az európaiak többsége – tévesen – abban a hitben él, hogy a világ más országaira is ez az államforma a jellemző. Számszakilag nézve: jelenleg a világ 147 köztársaságából pusztán csak 36 parlamentáris, ezzel szemben 97 prezidenciális köztársaság működik.

A parlamentáris köztársaságokban az államfőt közvetlenül a választópolgárok, vagy közvetve – hazánkban a parlament – választják. A megnevezésével (az állam feje) ellentétben jogosítványai erősen korlátozottak, kevés önálló jogkörrel rendelkezik, túlnyomórészt protokolláris, formális jellegű feladatai vannak. Ilyenek például a magas szintű kitüntetések, díjak, kinevezések átadása; nagykövetek fogadása; választások napjának kitűzése, stb. Az államfőnek inkább morális, társadalmi tekintélye van, mintsem hatalma, az ugyanis a kormány (a miniszterelnök és a miniszterek) kezében van. A kormány politikájának meghatározója, és legfőbb érvényesítője a miniszterelnök. A kormány hatalma nagy, de korántsem korlátlan: felelősséggel tartozik a parlamentnek, bizalmi/bizalmatlansági indítvánnyal a kormányt le lehet váltani. 

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek