A Fantomlepkék támadása című áprilisi cikkünkben (Hetek, 2014. április 25.) leírtuk: amikor Gabnai Ernő a területet megvette, szerette volna erdősíteni. A HNPI ezt nem engedélyezte. Ekkor legelő kialakításába fogott, ezért végzett favágást és cserjetakarítást – amire engedélyt kért a tulajdonában lévő 30 hektáros Natura 2000 természetmegőrzési területen. A HNPI beadványa szerint a területen szigorúan védett keleti lápi bagolylepke élt, aminek darabszámát szorozták fel a pénzben kifejezett értékkel, így lett a 10 milliárdos állítólagos kártételből 1,5 milliárdos kárigény.
A gazda karámjából hosszas hivatali packázás következtében mind a mai napig nem engedheti legelőjére a 36 kecskét és 19 borjat, tehenet. Engedélyt kért saját legelőjén a legeltetésre is, mint mindenre. Ezen is hónapok óta ülni méltóztatik már a tekintetes illetékes. A gulyás a nagy magyar legelőn úgy hordja be a szénát az állatoknak a hatalmas terület közepén. Mintha az embergyereket szülei kivinnék a játszótérre, aztán ráborítanának egy ketrecet, és beadnának neki egy csattogós szárnyú falepkét.
Időközben a HNPI közel 997 ezer eurós pályázati sikert ért el egy román–magyar együttműködés keretében. Készült is egy nagy reklámtábla a sikerről, amit a Gabnai-birtoknál rögzítettek a talajba, és óriási fotó ábrázolja az erdőmérnök által rendbe tett területet. Gabnai Ernő többször is felajánlotta a pereskedés megkezdése előtt, hogy vegyék meg tőle a földet, vagy cseréljék el másikra, elviszi oda jószágait. Hiszen Magyarország is támogatja az állattartó gazdálkodást és a nemzeti együttműködést. De az erdőmérnök szerint egyesek nem gazdálkodni szeretnek, hanem diktálni. Mint a higgadtnak és békésnek tűnő 53 éves férfi mondja, a korábbiakban semmilyen ellentétben, haragban nem állott a nemzeti parkkal. Arra a kérdésünkre, hogy mégis mi lehet a motivációja e meghurcoltatásnak, ezt mondta: akadnak olyan emberek, akik számára a hatalmaskodás lételem.
2014. 12. 05. (XVIII/49)
