hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Pártkontroll Kína „Jeruzsálemében”

2015. 02. 23.
A Kínában viszonylag új keletű protestantizmus olyannyira felvirágzott Vencsouban, hogy sokan „új Jeruzsálemként” kezdték emlegetni a várost, amelyben már több mint egymillióra becsülik a gyülekezetek népességét. Ez a hit itt modernnek számít és gyorsabban terjed, mint bárhol másutt a világon. Az irányában tanúsított viszonylag engedékeny politikának azonban a jelek szerint vége.

Hu Csin-tao elnök tízéves bürokratikus regnálása után bő két éve már az energikus Hszi Csin-ping áll a kínai kommunista állampárt (az 1,4 milliárd lakosú országban 84 millió párttag) élén, és egyre több jele van annak, hogy szorosabbá teszi a társadalom ellenőrzését. Ha az utóbbi évtizedekben szemet hunytak párttagok vagy családtagjaik vallásgyakorlata fö­lött, most éppen a vencsoui pártvezetés új irányelve követeli meg, hogy a párttagok levélben erősítsék meg ideológiai hűségüket. A hivatalosság által el nem ismert, de eddig megtűrt „marginálisabb”, ám népszerű kisebb protestáns imahelyekre, házi gyülekezetekre pedig már 2013 ősze óta kemény idők járnak.
Kínai „Jeruzsálemben” is már megkezdődött a küzdelem. A kelet-kínai Csöcsiang tartományban található Vencsou egyébként Kína egyik legsikeresebb városának számít. A hozzá tartozó körzettel együtt 9 milliós kelet-kínai ipari és kereskedelmi központ mindig is újító, a külvilágra és annak irányzataira nyitott, élénk nemzetközi cserét folytató metropoliszként volt ismeretes, a néhai Teng Hsziao-ping által 1978-ban beindított, piacgazdasági, magyarán kapitalista módszereket alkalmazó gazdasági fejlődés egyik ikonjának tekintik. A hírek szerint Csöcsiang tartományban 450 protestáns létesítmény vallási jellegét szüntették meg az elmúlt időszakban, nem egyet le is romboltak (az egyiket éppen Obama Kínában tett novemberi látogatása idején).
Legutóbb a hatalom egyik szócsövének tekintett Global Times című angol nyelvű pekingi lap is beszámolt arról, hogy a pártba újonnan jelentkezők vallás iránti magatartásának vizsgálata immár az első kötelező lépésnek számít a tagság elnyerésének útján. „Azokat, akikről megállapítást nyer, hogy részt vettek vallásos tevékenységben vagy támogatták azt, fel fogják szólítani nézeteik korrigálására” – írta. Li Jün-lung, a központi pártiskola egyik tanára kereken leszögezte: párttagoknak tilos a vallás, mivel a kommunizmusban való hit és az ateizmus alapvető követelmény számukra. Li szerint Csöcsiang az új gyakorlattal „példát mutathat a többi kínai tartománynak” (ez az országos politikai kampányok baljós maói hagyományának felelevenítését jelentheti). Azt is aggasztónak tartják a megfigyelők, hogy ezúttal a hivatalosan elismert, mindeddig zavartalanul működő – több ezres befogadó-képességű vallási központokat,  nyilvános imahelyeket fenntartó – protestáns gyülekezetek tevékenységét is támadni kezdték, Csöcsiang tartományban például a hatóságok felléptek a nyilvános karácsonyi rendezvények ellen.
Közben országos kampány bontakozik ki „a Kínába beszivárgó ellenséges külföldi befolyás” visszaszorítására. Ennek előkészítésébe jól illett Vang Cuo-an – az egyházi ügyekért felelős miniszter – nyári bejelentése arról, hogy Peking „a problémákat megelőzendő” saját teológiai elvekkel kíván rea-gálni a kereszténység gyors terjedésére. Vang az állami Hszinhua hírügynökségnek kifejtette: a kidolgozandó kínai keresztény teológiának „alkalmazkodnia kell a kínai nemzeti sajátosságokhoz és a kínai kultúrához”. Az amerikai Christian Science Monitor a bejelentést azzal kommentálta, hogy „bibliai mértékű erőpróba” bontakozhat ki a kínai állampárt és a legdinamikusabb vallások – azaz főleg a protestáns gyülekezetek – között.

Ötször annyian vannak

A kínaiak elsöprő többsége nem vallásos ugyan, de az elismert egyházak híveinek száma így is meghaladja a százmilliót a pekingi statisztikában. Az elemzők ennek többszörösét is feltételezik az 1,4 milliárd lakosú országban, mivel sok kínai szűkebb körben, rejtve éli meg hitét, illetve népi hiedelmek, spirituális mozgalmak követője. A hatóságok öt vallást ismernek el: a taoizmust, a buddhizmust, az iszlámot, a katolicizmust és a protestantizmust – a konfucianizmus inkább filozófiának, társadalomszervezési gyakorlatnak számít. A katolicizmus történelmi jelenléte a 13. század, a protestantizmusé a 19. század óta bontakozott ki. Misszionáriusi tevékenységüknek voltak erőteljesen fellendülő és hányatottabb évtizedei – mint legutóbb a „kulturális forradalom” hatalmi harcai idején –, ám 1978 óta a hatóságok bizonyos keretek között ismét tudomásul vették működésüket. Ide tartozik, hogy a katolikus egyházi vezetőket a hivatalos kínai egyházügyi szervezet nevezi ki, ami pedig a protestánsokat illeti, közülük a nagyobb, a hatóságokkal jobban együttműködő gyülekezeteket karolta fel az állam. A többi, éppen csak megtűrt gyülekezetek, a szabadabb szellemű, házi protestáns imahelyek viszont az előbbieknél is dinamikusabban toboroztak. 1979-ben a kínai kormányzat 800 ezer, 1982-ben 3 millió, 1995-ben 10 millió, négy évvel később 15 millió protestánst tartott számon az elismert gyülekezetekben. Viszont nemrég a texasi Wacóban működő Baylor Egyetem és a Pekingi Egyetem egy közös tanulmányban 70 millióra (!) becsülte a kínai kereszténység sokszínű táborát. Ennél is aggasztóbb lehet a kínai vezetés számára az indianai Purdue Egyetem kínai tanulmányokkal foglalkozó igazgatójának jóslata: Fenggang Yang szerint 2030-ra a kínai protestánsok száma önmagában is megközelítheti a negyedmilliárdot.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!