Professzor Maurice Roumani „The Jews of Libya” (A líbiai zsidók) című műve szerint a brit útlevéllel rendelkező kétezer Líbiában élő zsidó közül körülbelül 870-et deportáltak Olaszországba a „sfollamento” (kiürítés; a szerk.) irányelvnek megfelelően, amely szerint az idegen nemzetiségűeket el kellett küldeni. Ugyanazon család tagjait szétszórhatták Marokkóba, Tunéziába vagy Algériába, s így nácipárti, Vichy-féle francia ellenőrzés alá.
Két transzportot 300-300 zsidóval, majd utána még 120 főt Líbiából Nápolyba hajóztak, majd tehervonatokkal Bergen-Belsenbe vittek, ahová 1944. május 25-én érkeztek meg. 1943 júliusában Líbiából érkező zsidókat tettek vonatra Bolognában és a Dachau táborrendszer egyik részébe, Innsbruck-Reichenauba vitték őket.
Bergen-Belsent a háború relatíve késői szakaszában megérkező líbiai zsidók túlélték. Néhányukat kicserélték német hadifoglyokra, csomagokat kaptak a Vöröskereszttől és könnyítettek valamelyest a munkavégzési feltételeiken. Még a kóser étkezés szabályait is sikerült betartaniuk, elcserélve a főtt ételt száraz kenyérre. Egy zsidó, Zion Labi Bengháziból iskolát is indított.
2015. 04. 24. (XIX/17)
