2012 és 2014 között valamelyest csökkentek a magyar társadalomban a jövedelmi egyenlőtlenségek, de a pozitív mutatók kapcsán a szakemberek nem győzik hangsúlyozni, hogy a 2012-es év egy különösen mélyponti időszak volt. A Tárki mérései szerint a legfelső és legalsó jövedelmi tizedek között 2010-ben 7,2-szeres, 2012-ben 9-szeres, 2014-ben „csak” 8,1-szeres különbség volt. A Tárki jelentéséből kiderül: a háztartások 2012-ben mért fogyasztásában a pénzügyi és gazdasági válság hatása dominált, a legutóbbi, 2014. őszi vizsgálatban viszont már a makrogazdasági folyamatok (gazdasági növekedés, a foglalkoztatás bővülése, az alacsony infláció, a reálkeresetek emelkedése), továbbá a társadalompolitikai beavatkozások (közmunkaprogram kiterjesztésével egyidejűleg a szociális és munkanélküli segélyrendszer visszavágása, a devizahitelesek megsegítése, a rezsicsökkentés) éreztették jótékony hatásukat. „Hosszú idő óta először beszélhetünk kedvező makrogazdasági környezetről” – mondta a kétévenként lefolytatott Háztartási Monitor 2014-es eredményeinek bemutatóján Tóth István György, a Tárki vezérigazgatója.
Nőttek a jövedelmek
Az elmúlt két év alatt a reáljövedelmek átlagosan 16 százalékkal emelkedtek, de ez nem volt egyenletes a különböző társadalmi csoportokban. A jövedelmi középrétegek aránya megnőtt ugyan, de ebben benne van a jómódúak visszacsúszása is, ugyanakkor csökkent a legszegényebbek aránya – feltehetően a legrosszabb helyzetből sokan feljebb kerültek a „veszélyeztetett alsó rétegekbe”. Ennek hátterében elsősorban az áll, hogy nőtt a foglalkoztatás, különösen azokban a háztartásokban, ahol előtte nem volt kereső személy, ami főleg a növekvő közfoglalkoztatás következménye: számítások szerint 2013-ban a 233 ezres munkavállalói növekmény közel felét közmunkások, negyedét pedig külföldön dolgozók tették ki, és nem egészen 30 százalék volt a nem külföldön dolgozó és nem is közmunkás munkavállalók aránya.
2015. 04. 24. (XIX/17)
