Az Ocskay család históriája a 13. századig vezethető vissza, magukat a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc kuruc ezredese, a híres-neves Ocskay brigadéros leszármazottjának tartják.
Ifjúkorát Ocskay László az Osztrák–Magyar Monarchiában az akkor megszokott körülmények között töltötte. Beregszászon, Nagybaktán, majd Budapesten, a Piarista Rend Magyar Tartománya gimnáziumában tanult. Mint megannyi kortársa, fiatalon – s bizonyára lelkesen – vonult be a közös hadseregbe az első világháborúban, amely során huszárhadnagyként súlyosan megsebesült. Az amputációt elkerülte, de felgyógyulását követően mereven maradt bal térdét nem tudta behajlítani, ami megnehezítette járását. Hadirokkantnak számított, mégis (ez kivételes volt) tartalékos tiszt maradt. 1915-től gazdálkodott, földbirtokosként élt. Később a trianoni diktátum miatt el kellett hagynia nyitrai birtokát. Családjával Budapestre költözött.
A legtöbb magyar katonatiszt antiszemita volt. Hogy kapcsolódott be Ocskay 1944–45-ben az embermentésbe?