hetilap

Nem csoda, hogy néhány héttel ezelőtt Arkansas és Indiana államok kormányzói egyaránt olyan törvényjavaslatot próbáltak átvinni, amely a lelkiismereti és vallásszabadságot védelmezi, akár a melegjogok ellenében is. (Vallásszabadság helyett LMBTQ jogok. Hetek, 2015. április 10.). A kialakult heves viták, sőt melegjogi csoportok bojkottja nyomán mindkét kormányzó a törvényjavaslatok átdolgoztatására kényszerült.

A vallási ellentétek kezdettől központi szerepet játszanak a melegházasságról szóló vitában. A hívők nézetei pedig e kérdésben együtt változtak az általános közvéleménnyel – állítja a washingtoni székhelyű Public Religion Research Institute (PRRI), amely a társadalmi értékek, a vallás és a közélet kérdéseit kutatja.

Massachusetts állam 2003-ban elsőként legalizálta az azonos neműek házasságát – ekkor a vallásilag el nem kötelezett amerikaiak közel kétharmada támogatta az ügyet. A vallási csoportok között viszont nem akadt egy olyan sem, amelyben a melegházasság mellé állók többségben lettek volna. Az azonos neműek házasságát legerőteljesebben a fehér, fővonalbeli protestáns és katolikus csoportok támogatták, előbbiek 36, utóbbiak 35 százaléka. Egy évtized alatt azonban a trendek jelentősen megváltoztak: a PRRI vezérigazgatója, Robert P. Jones adatai szerint az egymással szemben álló felek már nem a hívőket és a nem hívőket képviselik, sokkal inkább az idősebb, konzervatív nézeteket valló keresztények kerültek szembe a „mérsékeltebb, haladó, fiatalabb keresztényekkel és zsidókkal”, valamint az egyházhoz nem tartozókkal. Ma a legfőbb vallási csoportok között számos olyan akad, amelyekben a tagság a hivatalos egyházi álláspont ellenében is támogatja a melegházasságot.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek