A német társadalomnak már a fejedelemségek korában, majd az egységes Németországban is központi szereplője volt a hadsereg.
A 19. század folyamán egyre fontosabb szerepet betöltő katonaság növekvő kaszárnyái lassan kiszorultak Berlinből. Ennek következtében a fővároshoz közeli Wünsdorf község területén létrehozták a Reichswehr (a császári hadsereg) különböző fegyvernemeinek központi gyakorló és kísérleti terepét. Az 1910-ben indult építkezés titokban folyt; a területet védték a telekspekulációtól és az idegen hírszerzőktől. A tempóra jellemző volt, hogy az első kapavágás után egy évvel, 1911-ben a területet már birtokba vették a katonák.
Az első világháború kitörése után a bázis felértékelődött. Ekkor már nemcsak gyalogos és lovas kiképzés folyt itt, hanem egy elkülönített zónában a tüzérség is itt próbálta ki új lövegeit. A háború előrehaladtával a terület új „funkciót” kapott: a császári csapatok foglyok tömegét szállásolták el a gyakorlótér egy részén kialakított hatalmas táborban. A muszlim foglyok számára mecsetet építettek, az itt fogva tartott oroszoknak pópa misézett.
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »
„Keveset enni, sokat mozogni, nem nézni tükörbe” – beszélgetés a ma százkét éves Keleti Ágnes olimpikonnal
Az ötszörös olimpiai bajnok elképesztő életútja »
Járt-e Jézus Indiában?
Hamis evangélium a Názáreti gyermekkoráról »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »
„Keveset enni, sokat mozogni, nem nézni tükörbe” – beszélgetés a ma százkét éves Keleti Ágnes olimpikonnal
Az ötszörös olimpiai bajnok elképesztő életútja »
Járt-e Jézus Indiában?
Hamis evangélium a Názáreti gyermekkoráról »
2015. 05. 15. (XIX/20)
