A klasszikus iszlám tanítása a dzsihádról, a szabad akaratról és az államhatalomról

Előadásában Ruff Tibor a klasszikus iszlám teológiai alapjairól beszélt, azon belül arról, hogy a Korán és az iszlám szent szövegei mit tanítanak a dzsihádról, a szabad akaratról és az államhatalomról. Mint elmondta, az arab nyelvben a dzsihád kifejezés szó szerinti megfelelője a törekvés – ám a köznyelvben ez a fegyveres harcot jelenti.

„A Korán ellentmondásos kijelentéseket tartalmaz a dzsiháddal kapcsolatban, mintha Mohamed véleménye is folyamatosan változott volna élete során. Eleinte például kizárólag a védekező jellegű dzsihádot tekintette pozitív tartalmúnak. Az oxfordi egyetem felkérésére arab vallástudósok által írt lexikon, a The Oxford Encyclopedia of the Modern Islamic World szerint azonban a klasszikus kommentárirodalom a dzsihád eszméjét a hitetlenek ellen folytatott feltétlen fegyveres harc irányába vitte tovább” – hangsúlyozta Ruff Tibor, aki szerint egy adott vallás alapszövegeinek az ismerete azért lényeges, mert a megújulás során a hívők rendszeresen ezekhez térnek vissza, ezek a források nyílnak meg újból és újból, megtermékenyítve a vallási életet.

A klasszikus iszlámban a dzsihádnak két fajtája létezik – folytatta az előadó –, a védekező és a támadó jellegű. Az előbbi értelmében, ha a muszlimok által már elfoglalt területre idegenek hatolnak be, akkor minden fegyverfogható férfi számára kötelező a fegyveres harc. (Ez például Izrael egyik alapproblémája: az egész muszlim közösség, az Umma a zsidó állam puszta létét az iszlám területre történő idegen behatolásként értelmezi, így a Korán és a hádiszok fényében elvben kötelező a harc Izrael ellen.) A támadó dzsihád is kötelező jellegű: ha nem teljesül, akkor az egész közösséget mulasztás terhel, ám ebben a harcban nem feltétlenül kell mindenkinek részt vennie, elég, ha az Umma egy meghatározott arányú része ezt megteszi – ebben az esetben valláserkölcsi szempontból az egész iszlám közösség lelkiismeretére „megnyugodhat”. „Mindebből az is következik, hogy az iszlám által már elfoglalt területek határain valahol mindig zajlania kell terjeszkedő jellegű háborúnak, mert ennek hiányában az iszlám közösség a mulasztás bűnében van. Ráadásul a Korán szerint a végső cél az, hogy az egész föld muszlim uralom alá kerüljön, ily módon megszüntetve a földön a gonosz uralmát és elhozva a béke korszakát” – összegezte Ruff Tibor.