Korábban már írtunk arról, hogy a géntechnológia elméletileg már ma is lehetővé tenné, hogy genetikailag megtervezett – szupererős csontokkal, betegségekkel szembeni immunitással és felturbózott intellektuális képességekkel rendelkező – újszülöttek jöjjenek világra (Hamarosan megszülethet a szupercsecsemő – A jövő géntechnológiája és a tökéletes ember. Hetek, 2015. április 10.). A molekuláris biológia világába körülbelül három éve berobbant, úgynevezett CRISPR-módszer segítségével ugyanis nagyon precízen lehet géneket szerkeszteni. Nagyon leegyszerűsítve: a rendszer egy programozható molekuláris olló, amelynek segítségével tetszőleges szakaszokat lehet kivágni a DNS-ből és azok helyére más DNS-szakaszokat lehet beilleszteni. Ezt a megoldást kínai tudósok áprilisban állítólag már humán embriókon is alkalmazták.
A The Francis Crick Institute munkatársa, Kathy Niakan engedélykérelme éppen azért váltott ki nagy érdeklődést a tudományos életben, mert a londoni kutatók ugyanezt a CRISPR-módszert alkalmaznák mesterséges megtermékenyítések során „feleslegessé” vált embriókon. A tudósok hangsúlyozták, hogy a génmódosított embriókat kizárólag alapkutatási célra kívánják felhasználni, és két héten belül megsemmisítenék azokat. Vagyis a módosítást nem követné beültetés, a „szerkesztett babák” nem születnének meg. Az Egyesült Királyságban egyébként is tilos a génmódosított embriók felhasználása reprodukciós célokra – ugyanakkor kutatási célokra „alkalmazhatóak”, megfelelő engedély birtokában. A The Francis Crick Institute az első intézet, amely ilyen kérelemmel fordult az Emberi Megtermékenyítési és Embriológia Hatósághoz (HFEA) – döntés egyelőre még nem született. A fejleményeket világszerte figyelemmel kíséri a szakma, ugyanis a HFEA állásfoglalásai globálisan is mérvadónak számítanak a humán embriókon végzett kísérletekkel kapcsolatban.
Táguló horizont
2015. 10. 30. (XIX/44)
