Az elmúlt két hét során az Európai Bizottság két, a beruházásra veszélyes intézkedésről döntött: kötelezettségszegési eljárás indul a paksi atomerőmű bővítéséről szóló orosz megállapodás ügyében, mert a projektet közvetlenül ítélték oda a Roszatomnak, illetve mélyreható vizsgálat indul annak tárgyában, hogy a bővítés konstrukciója nem jelent-e úgynevezett tiltott állami támogatást. Bár még nem született döntés, az is lehetséges, hogy – Jávor Benedek EP-képviselő „közbenjárására” – a beruházás szerződéseinek titkosítása ügyében is rászáll az Európai Bizottság a magyar kormányra, és egy úgynevezett pilot eljárás során górcső alá veszi a Paks2-re vonatkozó titkosítási szabályozást.
Miről szól a vita?
A magyar közéletben a kormány kommunikációs értelemben győzelemre áll, hiszen az ilyen bürokratikus kifejezésekkel, mint például „kötelezettségszegési eljárás”, „tiltott állami támogatás” vagy „pilot eljárás”, nehéz széles néptömegek számára érthetővé tenni, hogy mi lehet a baja Brüsszelnek Paks2-vel. Sőt, inkább kekeckedésnek tűnik a kritika, mintsem valós problémának. Több, az ügyben a magyar kormánnyal szemben kritikus szakértővel beszélve azonban úgy tűnik, a brüsszeli bikkfanyelv mögött a játszma arról szól, hogy egyáltalán megéri-e Magyarországnak 4000 milliárdért újabb atomreaktorokat építeni a Duna partján Pakson, amelyek aztán 60 évre meghatározzák az ország energiaellátását. A beruházás kitermeli-e a bekerülés költségeit, vagy az olcsó áram helyett valójában egy állami pénznyelőt épít Magyarország.
2015. 12. 04. (XIX/49)
