A magyar állampapírokat továbbra is befektetésre nem ajánlott (nem tartoznak az investment grade-be) kategóriába sorolják, vagyis az átlagosnál magasabb kockázattal bírnak. Ezeket a kötvényeket a kockázatos junk bondoknak nevezik a közgazdászok. A legoptimistább forgatókönyvek szerint talán jövőre Magyarország visszanyeri befektetési ajánlású hitelminősítői adósosztályzatát.
Róna Péter közgazdász, az Oxfordi Egyetem Blackfriars Hall gazdaságtörténeti kutatója és tanára a Heteknek kifejtette, hogy legalább négy ok áll annak hátterében, hogy eddig elmaradt Magyarország felminősítése, és ezzel az Orbán-kormány gazdaságpolitikájának az elismerése. Egyrészt a magyar nemzetgazdaság csak külföldi forrásból fejleszt, ami három „elemből” áll: az európai uniós forrásokból, a Magyarországon fejlesztő multik pénzéből, illetve a külföldön élő magyar „vendégmunkások” hazautalásaiból.
„A közgazdászok között vita van arról, hogy a »vegytiszta« magyar tulajdonú gazdaság stagnál-e vagy zsugorodik. Én inkább azt vélem, hogy stagnál, de ez is azt mutatja, hogy a magyarok versenyképességével, az alkotóerejével van valami baj” – fogalmazott Róna. A közgazdász kiemelte, a hitelminősítők tízéves távlatokban kénytelen előretekinteni, hiszen az államkötvények jelentős része ilyen hosszú lejáratú „államhitel”. Az előbbi adatokból viszont azt szűrik le, hogy a magyar nemzeti gazdaságban elmarad a beruházás, és a termelőeszközök amortizációja sem történik meg. A alacsony beruházási ráta azt mutatja, hogy kockázatos a magyar gazdaság jövője, hiszen nincs igazi utánpótlás, nincsenek kellő számban új eszközök, nincsenek kellő mértékben innovatív termelésbővülések. „Ha a magyar gazdaság nem képes saját erejéből fejleszteni, hanem csak az uniós pénzek és a multik jelentenek innovációt, az azt mutatja, hogy a magyar nemzetgazdaság kockázatokkal terhelt” – tette hozzá az egyetemi tanár.
2015. 12. 04. (XIX/49)
