Walt Heyer, a férfiból nővé, majd újra férfivá operált aktivista Buzzfeed hírportálon megjelent cikke azzal kezdődik, hogyan pellengéreztek ki egy családapát, aki nem volt hajlandó cserkészsüteményt vásárolni egy kisfiútól, aki magára kislányként tekintett. Az eset nagy felháborodást keltett, természetesen az apukát igyekeztek meghurcolni, pedig Walt Heyer szerint nem tett mást, csak kimondta az igazságot. A Stormi néven emlegetett kilencéves kisfiú ugyanis nem kislány, hanem egy „nemek közötti diszfória” nevű mentális zavarban szenvedő gyerek, ami azt jelenti, hogy egy személy (akár gyermek, akár felnőtt) mentálisan nem ahhoz a nemhez tartozónak érzi magát, amelynek külső jegyeit a testén viseli. A pszichiáterek szerint ez az állapot gyakori oka a depressziónak és a kisebbrendűségi komplexusnak is.
A betegséget, amelyet az Amerikai Pszichiátriai Szövetség mentális rendellenességekről szóló kiadványában a szexuális jellegű zavarok között sorol fel, egyelőre a pszichiáterek is kezelendő betegségnek tartják, amit tanácsadással, illetve hormonális kezeléssel elméletileg szinten lehet tartani. Heyer szerint ugyanakkor a legtöbb terapeuta inkább a nemet váltó operáció felé terelgeti mindazokat, akik ilyen panasszal felkeresik, súlyosbítva ezzel a helyzetüket. A zavar kiváltó oka a legtöbb esetben valamiféle külső behatás, ami lehet akár gyermekkori molesztálás, esetleg hormonális behatás az anyaméhben (drog vagy valamiféle hormontartalmú készítmény szedése a terhesség alatt) – bár ez utóbbira hivatalosan még nem létezik bizonyíték. Mindezek ellenére abban egyetértés van, hogy ez a zavar nem genetikai eredetű, hanem valamilyen külső trauma hatására alakul ki.
Ezt a traumát például Walt Heyer esetében a nagymamája okozta, aki minden hétvégén vigyázott rá kisgyermekkorában, amíg a szülei dolgoztak. A nagyi állandóan lányruhába öltöztette az alig pár éves kisfiút, és csak akkor dicsérte meg, amikor ezeket a ruhákat hordta – a szülei tudta nélkül. Walt később hazacsempészte a ruhát, és otthon is előszeretettel viselte. Amikor a szülei rajtakapták, keményen igyekeztek elejét venni a további „keresztbe-ruházkodásnak.” A nagymama ezzel unokája életét teljesen kifordította a normális irányból, és szülei „intoleranciájának”, valamint a felkeresett tanácsadók és pszichiáterek tanácstalanságának köszönhetően a férfi egészen negyvenkét éves koráig küzdött ezzel a zavarral, míg rá nem szánta magát az operációra.