A Jevgenyij Dvoszkin által vezetett Genbank két héttel az után nyitotta meg első fiókját, hogy 2014-ben Putyin bejelentette a félsziget „bekebelezését”. Az azóta tartó növekedésnek köszönhetően a mára már 175 fiókkal rendelkező pénzintézet a régió második legnagyobb bankjává nőtte ki magát. Az idei év elején egy 1,4 milliárd rubeles (20 millió dollár) tőkeemelést is végrehajtottak, elősegítve ezzel a növekedés további fenntartását. Decemberben az Egyesült Államok hozzáadta a Genbankot azon megfigyelt orosz entitások listájához, amelyeket az elcsatolt területen folytatott tevékenységük miatt vontak az Oroszország elleni szankciók alá.
„Az ország többi részében nincsenek olyan lehetőségek, mint itt a Krímben” – mondta Dvoszkin a Bloomberg egyik újságírójának szimferopoli irodájában, amelynek falai ortodox vallási jelképekkel és Putyin fotójával vannak ékesítve. (Dvoszkin Oroszországba visszatérve ortodox keresztény lett.) Csak a „puszta véletlen” hozta őt a Krím félszigetre nem sokkal azelőtt, hogy az Oroszországhoz került volna, és a „történelmi jelentőségű események iránti lelkesedése” volt az, ami ott tartotta, és ami a Genbank növekedéséhez is vezetett – állítja.
Ám azok, akik komolyabban foglalkoztak Dvoszkin személyével, inkább egy másik magyarázatot emlegetnek: Jevgenyij Dvoszkin egyike azoknak, akik az orosz pénzügyi rendszer sötét oldalát is képesek megmozgatni. Kritikusai szerint ma is fontos szereplője a nagy pénzmosási folyamatoknak (oroszul az obnalicskának), amelyek segítségével dollármilliárdok vándorolnak az alvilágba. Sőt, azt mondják, hogy kiváló szimbiózisban él az ennek felszámolására ráállított titkosszolgálati munkatársakkal is, így aztán időnként meg is védték őt azon ügynökségektől, amelyek megpróbáltak vádat emelni ellene. „A Krím csak egy újabb fejezet a történetben. Dvoszkin részt vett az obnalicska bizonyos részeinek megszervezésében” – mondja Kirill Kabanov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egykori munkatársa, aki jelenleg egy antikorrupciós különítményt vezet, és tagja a Civil Társadalmi és Emberi Jogi Tanácsnak nevezett elnöki testületnek is. Hozzátette: a tisztára mosott, illegális készpénz „nem szükségszerűen maffiapénz, mint ahogyan azt sokan gondolják. Oroszországban ezt főként a bürokraták és az állami vállalatok használják titkos kifizetéseikre. Ezért van Dvoszkinnak annyi magas szintű védelmezője.” Dvoszkin viszont azzal védekezik, hogy Oroszországban még sohasem ítélték el egyetlen bűncselekmény miatt sem. Továbbá valótlannak nevezi azokat az állításokat is, miszerint részt venne az obnalicskában.
2016. 04. 15. (XX/15)
