Az alternatív gyógyászat különféle területeinek, valamint a helyes táplálkozás divatos tanainak a tudományos megalapozatlanságát tárja fel nemrégiben megjelent könyvében Boldogkői Zsolt biológusprofesszor, tételesen végigvéve a különböző téveszméket a homeopátiától a reikin, íriszdiagnosztikán, akupunktúrán, reflexológián át az asztrológiáig, őssejtterápiáig, géntechnológiáig, illetve méregtelenítésig, lúgosításig, paleolit táplálkozásig bezárólag. (Hiénák a betegágy körül – Akadémiai Kiadó, 2016.). A kuruzslásokkal kapcsolatos felvilágosítást szívügyének tekintő szakember könyvében leszögezi: az alternatív gyógyászat különböző válfajaival kapcsolatban orvostudományi berkekben nincs vita, „az ügyet a szakma lezárta, ezért semmi értelme zárt körben vitázni homeopatákkal, auralátókkal, csodagombával rákot gyógyítókkal és egyéb áltudományos tanok képviselőivel”. A közvélemény széles körű tájékoztatására van szükség, s ezt hivatott szolgálni a közérthető nyelven megírt könyv is.
Boldogkői szerint az alternatív gyógyászat nem több, mint áltudományos szemfényvesztés, amely jó esetben ártalmatlan és hatástalan a betegre nézve, viszont rengeteg pénzébe kerül. Példaként említi az IT-guru Steve Jobst, aki zseniális elme létére mégis a természetgyógyász praktikákat részesítette előnyben a konzervatív orvoslás helyett akkor, amikor hasnyálmirigyrákja még jó eséllyel gyógyítható lett volna.
A szerző külön fejezetet szán a média szerepének a „babonaságok” mai népszerűségében. A gyógyulás a közérdeklődés homlokterében áll, a média pedig kritikátlan terjesztője a különböző divatos egészségtanoknak és eljárásoknak, s ezen a fronton a tudományos álláspont nehezen tud áttörni. „Az ostobaság egyik legbefolyásosabb fellegvára Hollywood, mely filmjeivel ontja dehonesztáló sztereotípiáit a tudományra, a nyugati orvoslásra és ezek képviselőire egyaránt. Az internet, a televízió, a rádió, valamint a nyomtatott és az online média már a kiegyenlítettségre sem törekszik, egyoldalúan a megtévesztés pártján áll” – írja Boldogkői, megemlítve ennek számos okát, a laikusoknak nehezen érthető orvosi szakirodalmat éppúgy, mint az egészségügy anomáliáit, az anyagi érdekeltségeket, a tudatlanságot, hiszékenységet vagy a gyógyíthatatlan betegségek miatti végső kétségbeesést.
2016. 05. 20. (XX/20)
