A szervezkedés alapját három egyházmegye – Rochester, Canterbury és Chichester – jelenti, azonban további gyülekezetek csatlakozására számítanak. A csoport azzal vádolja az egyházvezetést, hogy folyamatosan ,,felhígítja” a Biblia tanításait, odáig rontva a helyzetet, hogy lassan már a Szentírás tekintélyét is kétségbe vonják. A konzervatív kezdeményezés mögé már több, az anglikán közösséghez tartozó, de az anglikán egyház fennhatóságán kívül álló afrikai és amerikai gyülekezet is felsorakozott.
Peter Sanlon plébános, a találkozó házigazdája elmondta: nem szeretne szakadást, de szükség van egy új belső kapcsolatrendszerre és struktúrára ahhoz, hogy az egyház megfelelő módon el tudja látni a feladatát. Bevallása szerint a legnagyobb problémája jelenleg az, hogy nem képes kapcsolatot tartani azzal a sok gyülekezettel, amelyek csatlakozni akarnak a kezdeményezéshez. Jelenleg tizenegy plébánia indítványozta a csatlakozás lehetőségét, ebből öt már jóvá is hagyta az indítványt, hat pedig az elkövetkező hetekben hozza meg a döntést.
Dr. Gavin Ashenden királyi káplán szerint az egyház liberális irányvétele annak a felfogásnak köszönhető, hogy továbbra is befolyásos szereplője szeretne maradni Angliának, és mivel egyre többen fordítanak hátat a bibliai értékrendnek, ez csak úgy érhető el, ha az egyház kezdi el megváltoztatni évszázados tanításait.
Ez az újító nyomás az egyházon belül is érzékelhető. Augusztus elején egy tucat meleg lelkész írt nyílt levelet, amelyben felszólítják az egyházvezetést: engedélyezzék, hogy meleg házaspárok is részesülhessenek az egyházi áldásból. Az is kiderült, hogy a levelet aláírók fele úgy látja el lelkészi feladatait, hogy maga is homoszexuális viszonyban él partnerével, az egyházi szabályok ellenére. Andrew Foreshow-Cain plébános az első lelkészek
között volt, akik összeházasodtak partnerükkel, miután 2014-ben Anglia és Wales legalizálta a melegházasságot. Bár Justin Welby canterburyi érsek egyértelművé tette, hogy az a pap, aki összeházasodik meleg partnerével, nem szolgálhat, Foreshow-Cain megtarthatta pozícióját. Szerinte az anglikán egyháznak fel kellene végre ismernie, hogyan változott meg az angol gondolkodásmód a melegházassággal kapcsolatban, és ehhez kellene igazítania magát.
Egy idén januárban elkészített közvélemény-kutatás szerint az anglikán hívek egyre elfogadóbbak a homoszexuális életmóddal szemben. Az év elején megkérdezettek 45 százaléka támogatta a melegházasság tolerálását az egyházban, míg 37 százalékuk helytelennek ítélte. A 35 év alatti korosztályban a támogatók aránya még magasabb, 72 százalékos volt. Három évvel ezelőtt a hívek még teljesen ellenkező hozzáállást mutattak: 47 százalékuk a melegházasság ellen állt ki, míg csupán 38 százalékuk pártolta azt.
A mostani döntés történelmi szempontból már csak azért is érdekes lehet, mert ugyanúgy, ahogy az anglikán egyházat egy házassággal (egészen pontosan válással) kapcsolatos ellentét szülte meg, úgy a szétszakadását is a házasság intézményével kapcsolatos vita eredményezheti. VIII. Henrik angol királynak 1530-ban VII. Kelemen pápa megtiltotta, hogy elváljon Aragóniai Katalintól, csak azért, hogy utána feleségül vegye Boleyn Annát. Az uralkodó ekkor döntött úgy, hogy kezébe veszi az angol egyház irányítását, ezzel létrehozva az anglikán egyházat.
Amennyiben a vezetés konzervatív és liberális magja között tovább nő a szakadék, amelyet jelenleg a melegházasság kérdése még tovább mélyít, több prominens egyházvezető szerint is elkerülhetetlen lesz, hogy a tradicionális értékeket képviselő hívek a lelkészekkel együtt kiváljanak, és egy új egyházat hozzanak létre.