A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) május 19-én emelt vádat a HVIM aktivistái ellen. Beke Istvánt közösség elleni merénylet kísérletével, valamint a robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértésének a kísérletével, Szőcs Zoltánt a két említett bűncselekményre való felbujtással vádolják. Beke az ügyészek szerint törvénytelenül vásárolt 400 pirotechnikai eszközt (petárdát), ebből 195-öt találtak meg nála a decemberi házkutatáskor. Beke Istvánt 2015. december 1-je, Szőcs Zoltánt december 29-e óta tartották vizsgálati fogságban. Ügyvédeik rendszeresen kérték szabadlábra helyezésüket, ennek nyomán július elején háziőrizetbe helyezték őket. Az eljárás ősszel vádemeléssel folytatódik, és ha a vádak megállnak, komoly, precedens értékű ítéletek születhetnek az ügyben – mondta a Heteknek Ferenczi Zsolt háromszéki politológus. A szakember szerint a vád először nevetségesnek tűnt, sőt a hivatalos lehallgatási jegyzőkönyvek egy kocsmai hőzöngés színvonalát idézik, mégis egyre valószínűbbnek látszik, hogy a hatalom komolyan veszi az ügyet, és egyfajta precedens értékű ítéletet akar kreálni. A román kormány a magyar szélsőjobb kísérleteire eddig is kemény válaszokat adott, sorban tiltva ki a Jobbik politikusait hosszabb-rövidebb időre az országból. Ilyen sorsra jutott Szávay István, Zagyva György Gyula, Toroczkai László, valamint az Új Magyar Gárda tagja, Mikola Béla és a Betyársereg vezetője, Tyirityán Zsolt is. A nemkívánatosnak nyilvánított személyek egy és tíz év közötti időszakban nem léphetnek be az ország területére, és a határidők lejártuk után meghosszabbíthatóak, ha az illetékesek úgy vélik, hogy az érintett személy tevékenysége továbbra is veszélyt jelent Románia számára. Ferenczi Zsolt szerint ez a gumiparagrafus bármikor érvényesíthető a nem kívánt személyekkel szemben. Így történt ez idén márciusban is, amikor Szávay István akart Romániába utazni, de a határon kezébe nyomták a kitiltásáról szóló határozatot.
A politológus véleménye határozott: a Jobbik és más szélsőjobbos szervezetek hiába próbálkoztak az elmúlt években politikai hátteret létrehozni Erdélyben, a retorikájuk csak nagyon kevés polgár számára vonzó. „Az árvalányhajas, darutollas, trianoni fájdalommal fűszerezett, irredenta és nacionalista álomra nem vevő az átlag erdélyi. Ehelyett a mában él, a saját problémáira akar választ kapni, és a szavazataival is egy problémamegoldó szervezetet támogat, nem pedig egy konfliktust gerjesztő, folyamatos etnikai feszültségeket generáló pártot” – fogalmazza meg markáns véleményét a háromszéki politológus. Ráadásul – véli – nemcsak a szélsőjobb, de a Tőkés püspök által létrehozott jobbközép EMNP is kudarcot vallott Erdélyben, mert nem értik és nem is akarják megérteni az erdélyi politikát és a választók akaratát. A Néppárt vajúdása látványos és egyre inkább vállalhatatlan a magyar kormány számára is, de a püspök személye megoldhatatlan gondok elé állítja a Fideszt, így egyelőre hagyják lassan kimúlni a szervezetet. Ez a Jobbik és háttérszervezetei esetében nem így van, hiszen konkurenciát látnak bennük, ezért a kormánypárt igyekszik konszolidált üzenetekkel, a magyar–román viszony normalizálásával légüres térbe helyezni őket. A szociológiai és demográfiai felmérések már három évvel ezelőtt sem jósoltak túl nagy mozgásteret a Jobbik erdélyi szerepvállalásának, mára pedig ez a lehetőség teljesen beszűkült – tette hozzá Ferenczi Zsolt. A Jobbik egyik erdélyi prominense meg is jegyezte nemrég: „minél inkább közelítünk a székelyföld felé a magyar határtól, annál inkább fogy a népszerűségünk, és nő az Orbán Viktorba szerelmes székelyek száma”. A legutóbbi országgyűlési választásokon ezt pontosan jelezték a határon túliak szavazatai, hiszen az érvényes voksok csupán 0,75 százalékát kapta a Jobbik.
Nagy Árpád kolozsvári politológus sem lát esélyt a radikalizálódásra az erdélyi magyarok körében. A szakember szerint Erdélyben egy multikulturális, multietnikus, kvázi toleráns miliőben szocializálódtak a magyarok, ők is kisebbségi helyzetben vannak, így nem vevők a radikális politikai maszlagra. Hozzátette: a Jobbik egy ellenségkép felrajzolásával érte el eredményeit, és bár az erdélyi magyaroknak is kellenek bűnbakok, a cigány- és zsidógyűlöletre, a románok elleni uszításra csak a „kocsmák népe” hajlandó mozdulni, azok is inkább a hőbörgés szintjén, amiből viszont nehéz politikai erőteret képezni. Nagy szerint a rendszerellenes és fundamentalista pártok a politikai rend nyilvánvaló problémáit tematizálják, így tett a Jobbik is, de ennek a politikának egyre csekélyebb a támogatottsága, így érthető, hogy irányt váltott Vona Gábor, és kora tavasszal már arról beszélt, nem lát reális esélyt a Trianon előtti határok visszaállítására. A párt retorikája megváltozott, az idei EMI (Erdélyi Magyar Ifjak) táborban, Gyergyóalfalun már a néppártosodás mellett érvelt Vona Gábor.
2016. 09. 09. (XX/36)
