Az internet tele van az egészségre, illetve betegségre vonatkozó tanácsokkal, gyógymódokkal. Hogyan tudjuk eldönteni, hogy egy információ (például, hogy együnk sok dinnyehéjat, mert jó az agydaganatra) mennyire hiteles?
– Nem egyszerű a kérdés, sokszor még szakmabelieknek is komoly utánajárást igényel eldönteni egy-egy állítás valóságtartalmát. Például tavaly megkérdezték a véleményem egy előadásról, amiben egy klór-dioxid nevű vegyület felhasználásáról volt szó. Ebben az esetben azért volt nehéz véleményt mondani, mivel az előadó használta a tudományos előadások formai kellékeit, másrészt a klór-dioxid oldatát külsőleg használják fertőtlenítésre, de belsőleges felhasználása kérdéses. Talán az a legfontosabb, hogy az interneten található természettudományos állításokat ne fogadjuk el automatikusan. Mindenképpen érdemes több írást is elolvasni az adott témában. Az internet ebből a szempontból is kétélű fegyver, mivel nem csak szakmailag megala-pozott dolgokat fogunk találni, ráadásul a Google által megtalált internetes tartalmak sorrendjét befolyásolni lehet a weblapok optimalizálásával. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy egy Google-keresés során ne csak az első néhány találatot olvassuk el.
Érdemes megnézni, hogy vannak-e tudományos szakirodalmi források megadva vagy legalább az, hogy kik és hol végezték a kísérleteket. Ez utóbbiaknak mindenképpen érdemes utánanézni, hogy léteznek-e egyáltalán, van-e tudományos munkásságuk, mennyire elismertek szakmailag. Ugyanis az orvosi vizsgálatok és kísérletek legnagyobb részét nem lehet otthon a konyhában megismételni, hogy leellenőrizzük a valóságtartalmukat.
2016. 09. 23. (XX/38)
