hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Szuperhős takaréklángon
Sully – Csoda a Hudson folyón

2016. 10. 01.
Egy pillanat alatt vált nemzeti példaképpé Chesley Sullenberger, a US Airways egyik gépének kapitánya, mikor a bajba került Airbust másfélszáz utassal a jeges Hudson folyóra tette le. Bátor döntése miatt mindenki megmenekült ebben az igen esélytelen helyzetben. Clint Eastwood úgy látta, ebből neki kell filmet készítenie.

Jól emlékszünk a 2009-ben történt esetre; minden hírcsatorna egyértelműen a kapitány hősiességét, elképesztő lélekjelenlétét emelte ki, és azt, hogy hasonló kényszerleszállásokat nemigen lehetett áldozatok nélkül megúszni. A filmben, úgy a közepe táján, mi is szembesülünk a pilótafülkére zúduló víztömeg roppant energiájával. A visszaemlékezés „Sully” kapitány gondolataiban történik, miközben a vizsgálóbizottság tárgyaló­terme felé tart. Mert ez a film fő vonala: a nemzet hőse – a következő napon. Amikor szakmai ítészek a dráma minden másodpercét hangfelvételek, komputeranimációk, sőt szimulátorba ültetett tesztpilóták bevonásával lassítják le és szedik ízekre. Hogy lehetett-e másként tenni; legfőképp simán letenni a gépet a két közeli repülőtér valamelyik kifutópályájára. Nehogy félreértsük: nem sző­­rözésből teszik mindezt. A „hivatalnak” ez a protokollja minden hasonló ügy­ben. A bizottságban ülő szakértők ama amerikai hivatalnokmentalitás típusfigurái, akikről például Bill Bryson zamatos humorú riportkönyvében (Jegyzetek egy nagy országról) olvashatunk szeretettel teli iróniával. Vagy nézzük meg a Terminált, amiben Tom Hanks szintén parádésan küszködik a reptéri bürokrácia egész gépezetével.

Itt is hozza a kötelezőt. Mármint azt a szintet, amit tőle immár elvárunk. Szerepét most sem játssza túl, igaz, messze nincs annyi lehetősége a sokféle arcjátékra, mint a méltán klasszikus Forrest Gumpban. Mert az eredeti Sullenberger kapitány (megjelenik a film végén) egyszerű, szolid kisember, akinek kínos a köré nőtt hőskultusz, hisz ő csak tette, amit tennie kellett. És ezt el is hisszük neki a film alapján. Ez a középnyugati, családcentrikus, konzervatív típus (talán éppen az úgynevezett „Biblia-övezet”-ből) ma is jelen van még az USA-ban, belső tartása pedig hajdan az egész nagy ország – egyik – meghatározó alapját, közös nevezőjét képezte.

Erről a most (még) létező Amerikáról mesél nekünk a kissé különutas republikánus rendező, Clint Eastwood. A jó hír az, hogy ezt szájbarágás és könnyáztatta pátosz nélkül teszi, a maga közkedvelten egyszerű módján. Ily finom arányokat láttunk a Gran Torinóban, és ez nem sikerült – sajnos – a fájóan demagóg Amerikai mesterlövészben. A már 86 (!) éves színész-rendező viszont (szinte látjuk ráncokkal szabdalt arcát, szúrós tekintetét a direktori székben) most megint letette elénk a munkáját. Ami, bár nem évtizedes élmény, végre minden részletében vállalható mozi a mai filmkínálatból. Ha ez ügyben éppen támpontra lenne szükség.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!