Az elkövető nem hogy nem menekült el a tett helyszínéről, hanem elvegyült a sebesültek között. A mélybe zuhant vagonok utasai között nem volt túlélő, csupán egyetlen ember járkált a roncsok között: Matuska Szilveszter, aki álsebekkel, bekötözve jelent meg a helyszínen. Még az újságban is megjelent a fényképe, de mivel sokaknak feltűnt különös, zavart viselkedése, a tanúvallomások és további vizsgálatok alapján hamar a nyomozók látóterébe került.
A kétkilós ekrazittal töltött pokolgép, mely a biatorbágyi viadukt jobboldali vágányához volt rögzítve, a második és a harmadik kocsi között robbant fel, a sínek terheletlen állapotában, magával rántva a hídon áthaladó mozdonyt és a mögötte lévő három kocsit. A mozdony vezetőjének holttestére a fék kallantyújával a kezében találtak rá, ami arra mutat, hogy a kisiklást észlelve lefékezte a vonatot, így élték túl a szerencsétlenséget a vágányon maradt hátsó szerelvények és utasaik.
A szerencsétlenségben huszonkét ember lelte halálát, köztük a tízfős személyzet négy tagja, valamint tizenheten súlyosan megsérültek. Amint az később kiderült, a baleset idején a Budapest–Hegyeshalom–Rajka vasútvonalon a menetrend szerint egy tehervonatnak kellett volna áthaladnia, ám negyedórás késés miatt a gyorsvonatot engedték előre a merénylet éjszakáján. Egészen az utolsó pillanatig nem tudhatta a merénylő, hogy egy tehervonatot vagy egy gyorsvonatot fog-e felrobbantani. A helyszínen nagy erőkkel kezdődtek el a mentési munkálatok. Több száz civil, rendőri és katonai összefogással tudta csak megmozdítani a darabokra tört vasúti kocsikat.
2016. 11. 04. (XX/44)
