hetilap

Amikor ezeket a sorokat írom, még javában zajlik a nyomozás a meggyilkolt orosz nagy­követ, Andrej Karlov ügyében. A gyilkosa – aki egyébként a török készenléti rohamrendőrség tagja és Erdogan elnök testőre volt – halott. Ami biztosan tudható, hogy az elkövető azt kiabálta, hogy a nagykövet meggyilkolása bosszú Alleppóért.

A város elvesztését követően Törökországon és az EU-n végigsöprő terrorhullám jól jelzi, hogy a Szíriában zajló egyre mocskosabb és véresebb polgárháború sarokkövéhez érkezett – a mostani terrormerényleteket már korántsem biztos, hogy az Iszlám Állam követte el. Lehetett más szélsőséges iszlamista szervezet is – van belőlük egy jó néhány Szíriában. Most pedig a legfontosabb városukat veszítették el. Nézzük végig, hogy milyen események vezettek el eddig.

2016 januárjának végére az orosz légierő és különleges egységei olyan mértékben erősítették meg a zömében síita milíciákból (értsd iráni és libanoni önkéntesek) álló szíriai kormányerőket, hogy Aszad elnök defenzívából offenzívába kezdhetett. Az eredeti ok az orosz fegyveres beavatkozásra, miszerint a felkelők hamarosan elfoglalhatják Damaszkuszt, az ország fővárosát, és elmozdíthatják az elnököt, pontot téve a 2011-ben kitört forradalom végére, megszűnt. A jelen­tős utánpótláshoz jutott kormányzati erők visszaverték a lázadók szárazföldi támadásait, több városukat pedig ostromgyűrű alá vonták. A szíriai és orosz légierő válogatás nélkül bombázott civil célpontokat, több városban pedig szabályszerűen éhínség tört ki. Teljes városok éltek füvön, macskákra vadászva, mivel még a humanitárius segélyek sem jutottak be a folyamatos légitámadások miatt.

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek