Romániában a mostani az első tél, amikor már a törvény szerint is lehet legeltetni – eddig december 6. és április 24. között tilos volt, a vadászati törvény egyik paragrafusa miatt. Korábban azért került a jogszabályba ez a tiltás, mert a vadászoknak elemi érdekük, hogy ebben az időben a vadállatok kilövése útjába ne álljanak juhok és más legelésző háziállatok, szabadon hajtható és levadászható legyen a vadon élő és télen is legelő, vagy éppen beetetett vad – magyarázta a Heteknek Kolumbán Gábor, énlakai bivalyos gazda. Székely Ferenc vadász hozzátette: ott, ahol juhnyájak legelésznek, a vadászható fajoknak nyoma sincs, továbbá a juhászkutyák is veszélyt jelentenek a vadakra, amelyek télen különösen sérülékenyek, gyengék.
A törvény egyébként szó szerint „mezőgazdasági területekről” szól, amelybe azonban nemcsak a szántók tartoznak, ahonnan az aratás után a növényi maradványokat legelik az állatok, hanem a legelők, kaszálók, gyümölcsösök, ligetek is. Ez okozza most a gondot, hiszen az országban összesen 14,7 millió hektárnyi mezőgazdasági terület van nyilvántartva, így a legeltetés – ami jobban megéri, mint a takarmányozás – ezentúl szinte mindenütt szabadon folyhat télen is.
Eközben az állattenyésztőknek adott támogatások a juhnyájak soha nem látott mértékű gyarapodásához vezettek. 2001-ben még csupán 7,8 millió juhot és szarvasmarhát tartottak Romániában, 2016-ban a számuk 16,6 millióra nőtt, ami több mint 100 százalékos növekedést jelent. Kolumbán Gábor szerint a jelenség mögött nem csupán az uniós támogatások állnak, hanem a falusi életmód, az önellátásra való tartós berendezkedés egyre nagyobb népszerűsége is. Romániában ugyanis jóval gyengébb a szociális háló, mint Magyarországon, ami erősíti a vidéki lakosság öngondoskodásra való berendezkedését. Ugyanakkor a juhtermékek iránti kereslet csökkent, így ma ott tartanak a gazdák, hogy 130 lejért, azaz kilencezer forintért lehet egy kifejlett állatot venni.
2017. 02.24. (XXI/08)
